Idén hatodik alkalommal, a közös zsűrizés eredményeként összeállítottunk egy ajánlót az előző évben megjelent és legjobbnak ítélt fantasyregényekből.
Ebből a kilenc könyvből igyekeztünk most kiválasztani az év legerősebb, legfontosabb, leginkább kiemelkedő megjelenését, amelyre még évek múltán is úgy gondolhatunk, mint meghatározó olvasmányra; vagyis azt a regényt kerestük, amelyik méltó az Év Könyve címre.

2020-ban az SFF Vektor zsűrije döntése alapján az Év Könyve:

Susanna Clarke: Piranesi

„Soha nem érdekelt különösebben az úgynevezett erkölcs, de egy civilizáció összeomlásának előidézésénél én is meghúzom a határt. Talán ez volt gond. Nem tudom. Meglehetősen szentimentális tudok lenni.”

A Piranesi a 2020-as év nemzetközi szinten is az egyik legjobban várt fantasy megjelenése volt, amit az Agave Kiadónak hála szinte a nemzetközi premierrel egyidejűleg vehettek kezükbe a magyar olvasók is. Ahogy annak idején A Hollókirály, ez a regény is stílusbravúr, ami a borgesi metafizikát és mitopoétikát fonja össze egy okkult kalandregénnyel és egy tétova, széthullt elme önmagára találásának történetével.

A regény helyszíne egy szürreális, végtelen számú teremmel rendelkező palota, amelyben a főhősünk és narrátorunk, a szelíd, mágikus gondolkozású Piranesi bolyong magányosan, mint Thészeusz a labirintusban. A labirintus pedig az az ősi szimbólum, ami az elme kiszámíthatatlan és végtelen kacskaringóit jelképezi, de ahogy az olvasó egyre jobban elmerül a történetben, úgy válik egyre mélyebbé a regény szimbolikája.

Ez a szimbolika teszi ezt a regényt sokkal mélyebbé, az olvasói értelmezési horizontot pedig összehasonlíthatlanul szélesebbé, s ennek köszönhetően emelkedik ki a zsáner tipikus művei közül.

Kiadta: Agave Könyvek, fordította: Molnár Berta Eleonóra; keménytáblás, 224 oldal.

Nagyon hatásosan felépített és valahol a magjában kifejezetten szép regény a Piranesi, aminek sok eleme ismerős, vagy legalábbis van egy illata, amit érezni máshol is, de közben olyan kis szokatlan. (…) Tömör és rövid, ugyanakkor a gyorsaság nem szabotálja a hangulatot. Első pillanattól kezdve olyan figyelemfelkeltő, hogy szerintem nem igazán lehet csak ímmel-ámmal olvasni, vagy maximálisan beleveted magad, vagy nem olvasod. Vagy felcsigáz, vagy nem olvasod.

CaptainV értékelése a Molyon

Az Év Science Fiction Könyveiről pedig itt írtunk.

Mindeközben június végéig várjuk olvasóink véleményét a sci-fi és a fantasy közönségszavazás oldalain.