A Delta Vision Kiadó új szerzőt mutat be, méghozzá Glyn Iliffe-et, akinek az ógörög mitológiát alapul vevő, Heraklészre koncentráló trilógiájával ismerkedhetünk meg. Felkerült a fantasy jelöltlistára.
Delta Vision Kiadó Fordította: Tüzér Judit ISBN: 9789633953600 382 oldal Puhatáblás
Héraklész, a történelem egyik legnagyobb hőse, akit lelki és testi ereje révén mindenki jól ismer, szörnyűséget követett el. Egykor pompás élete romokban hever. Utolsó mentsvárként felkeresi az orákulumot, aki új küldetést jelöl ki számára: vezeklés gyanánt esküdt ellensége rabszolgájává kell válnia.
Tizenkét lehetetlennek mondott feladat vár rá, amiken keresztül visszanyerheti jó hírét, azonban ehhez szörnyekkel és más mitikus bestiákkal kell megküzdenie, a végsőkig, sőt talán azon túl is feszegetve a határait. Az istenek bábjává, pontosabban Zeusz büszkeségének és Héra féltékenységének áldozatává válik…
Vajon meg tud küzdeni a kihívásokkal? Túlélheti a feloldozáshoz vezető utat?
A méltán népszerű író, Glyn Iliffe lenyűgöző trilógiájában az olvasók felejthetetlen kalandra indulhatnak a szörnyek, mítoszok és istenek világában, miközben egészen új szemszögből ismerhetik meg Héraklész feladatainak többször is feldolgozott regéjét.
Miután a Végzetnek nevezett betegség elpusztította a civilizációt, a mágia mindennapossá vált, és Fallon Swift azzal töltötte az ifjúságát, hogy elsajátítsa minden csínját-bínját. Fallon addig nem élhet békében, amíg fel nem szabadítja azokat, akiket a kormány vagy a fanatikus Tisztaság Harcosai üldöznek. Eltökélt szándéka, hogy még azokat is megmentse, akik félelemből vagy gyengeségből bűnrészességet vállaltak ezzel a gonosszal… ha valóban megmenthetők.
Duncanhez, a harcostársához fűződő köteléktől megerősödve Fallonnak már számtalan alakváltót, manót és hétköznapi embert sikerült megmentenie. Most segítenie kell nekik, hogy meggyógyuljanak… és újra felfedezzék a fényt és a hitet magukban. Mert bár születésétől fogva ő a kiválasztott, akkor is csak egyetlen ember. És most, hogy egy régi nemezissel néz szembe, az ellenség fellegvárára veti a tekintetét, és beteljesíti a sorsát – hogy helyreállítsa a titokzatos pajzsot, amely egykor mindannyiukat védte –, egész hadseregre lesz szüksége…
Minden világ beleremeg, amikor a varázslat szárnyra kap
Alice Wyndhamet gyermekkora óta képzeletbeli madarak keserítik… majd egy napon bekopogtat az ajtaján a rejtélyes Crowley, akitől megtudja, hogy különleges képességgel bír: a látomásaiban a lélekmadarakat, az emberek lelkét őrző mitikus lényeket látja. Megtudja ezen kívül a férfitól azt is, hogy üldözőbe vette egy titkos társaság, amely célja, hogy az ő különös képességét felhasználva kiirtson minden mágikus lényt a világból.
Alice élete egyik pillanatról a másikra megváltozik, menekülni kényszerül. Megmentőjével átkel London mágikus oldalára, a finn mítoszok istenei által emelt Varjútanya városába. Itt idővel nem csak jobban megismeri varázslatos örökségét, de arra is rájön, hogy az őt körülvevő rejtélyek legnagyobbikát épp a saját lélekmadara őrzi.
A brit Deborah Hewitt bemutatkozó regénye a klasszikus urban fantasy zsánere előtt tiszteleg, hangulatában és világépítésében ügyesen idézi fel Neil Gaiman és Ben Aaronovitch korai munkásságát.
Megérkezett a Ready Player One régóta vár folytatása az Agave Kiadó gondozásában. Ernest Cline: Ready Player Two c. regénye felkerült a sci-fi jelöltlistára.
Agave Könyvek Fordította: Farkas Veronika Puhatáblás 432 oldal ISBN: 9789634198475
Egy váratlan küldetés. Két világ forog kockán. Felkészültél?
Néhány nappal James Halliday, az OASIS alapítójának legendás versenye után Wade Watts újabb világraszóló felfedezést tesz. Halliday széfjének a mélyén egy olyan technológiai újítás lapul az alapító örökösére várva, amely ismételten fel fogja forgatni a világot, az OASIS-t pedig ezerszer bámulatosabbá és lebilincselőbbé teszi, mint amire Wade valaha is gondolni mert volna.
Ez a titok azonban egy újabb rejtvényt és küldetést is hoz magával egy titokzatos nyeremény ígéretével. Ráadásul felbukkan egy váratlan ellenfél is, aki elképzelhetetlen hatalommal bír és képes végezni akár milliókkal is, hogy elsőként érjen célba.
A Ready Player One régóta várt folytatásában nem csak Wade élete és az OASIS jövője forog kockán: a játszma tétje a teljes emberiség sorsa!
A híres történelmi krimik szerzőjének, Baráth Katalinnak ezúttal egy science fiction regénye jelent meg az Agave Kiadónál. Az Afázia fel is került a sci-fi jelöltlistánkra.
Agave Könyvek Puhatáblás 336 oldal ISBN: 9789634197621
A távoli jövőben járunk, amikor a Föld már lakhatatlan, a világhatalmak azonban számos háborút és katasztrófát követően sem változtak. Két birodalom uralja a Naprendszert: a pénz vezérelte Demokrácia és az önkényuralmi Háló Birodalom, a köztük található bányászkolóniák és telepek sorsa pedig jobbára attól függ, melyikhez vannak közelebb. Az ember sokat változott: bár a faj továbbra is előszeretettel harcol és hódít, a populációjának zöme elvesztette kapcsolatát a beszéddel és a nyelvvel, a kommunikáció vizuális módon történik.
Él azonban egy nép a két birodalom közt félúton, egy mesterséges bolygón, ami továbbra sem felejtette el a nyelvét, és igéje olyan erővel bír, hogy egyesek mámorító drogként, mások fegyverként tekintenek rá.
A törékeny béke hamarosan meginog, és újabb galaktikus méretű háború van kitörőben, melynek nemcsak a frontvonalában áll ez a nép, de egyesek szerint okozója is. Egy génmódosított szuperkatonát és egy veterán hírszerzőt titkos küldetéssel bíznak meg soraikból: kutassanak fel egy rég eltűnt, mitikus erejű tárgyat, melynek segítségével elkerülhetővé válik a katasztrófa… és saját népük kipusztulása. Baráth Katalin számos nagy sikerű kötet után ezúttal a sci-fiben mutatja be kiemelkedő regényírói tehetségét: az Afázia egyszerre ismerős és egzotikus, nagyívű és képzeletgazdag világa a műfaj klasszikusait idézi fel.
Idén hatodik alkalommal, a közös zsűrizés eredményeként összeállítottunk egy ajánlót az előző évben megjelent és legjobbnak ítélt science fiction regényekből. Ebből a hét könyvből igyekeztünk most kiválasztani az év legerősebb, legfontosabb, leginkább kiemelkedő megjelenését, amelyre még évek múltán is úgy gondolhatunk, mint meghatározó olvasmányra; vagyis azt a regényt kerestük, amelyik méltó az Év Könyve címre.
Annak ellenére, hogy ezúttal az átlagosnál kevesebb cím közül választhattunk, a zsűri úgy gondolta, hogy ebben az évben nem egy, hanem két könyv is kiemelkedett valamilyen formában a mezőnyből. A 2020-ban megjelent sci-fi regények közül az SFF Vektor zsűrije szerint az Év Sci-fi Könyvei:
Brandon Hackett: Eldobható testek
és
Marc-Uwe Kling: QualityLand
Két, egymástól gyökeresen eltérő könyvről van szó: egy nagyívű, társadalmi és technológiai jövőképet egyaránt kibontó, akciódús űroperáról, és egy egészen egyedi hangvételű és szerkezetű, humoros, szatirikus regényről.
Brandon Hackett: Eldobható testek Agave Könyvek, puhatáblás, 416 oldal
“A jövőt ajánlom nektek. A tökéletességet. A korlátok nélküli, örök életet! Nyomtassatok magatoknak új testeket! Válasszátok ti is a jövőt!”
Amikor napvilágot lát egy-egy Hackett regény, a hazai science fiction olvasók szinte mindig a kedvencüknek választják és csak ritkán akad méltó vetélytársra abban az évben. Ennek többek között az lehet az oka, hogy Markovics Botond sosem fél megújulni, elképesztő látomásai mellett írásaiban mindig találhatunk magunknak új kérdéseket és új szempontokat az emberiség jövőbeli távlatainak megrajzolásában. Az Eldobható testek egy olyan 24. századi Naprendszerben játszódik, ahol a kényszerből szétszóródott emberiség egy új formájú létezés lehetőségének félelmetes valóságával és következményeivel szembesül. A transzhumanizmus és a digitalizált tudatok jelensége nem először jelenik meg a szerző könyveiben, de ez a regény mélyen beleássa magát a kérdés szociokulturális vetületébe is, különösképpen az igazságszolgáltatás és a hatalom kapcsolatát boncolgatja, méghozzá egy elkötelezett ügyész szemszögéből, aki igen hamar az események sűrűjében találja magát.
Ahogy azt Hackett műveinél megszoktuk, az izgalmas cselekmény mögött mindig van mondanivaló. (…) Mennyire tartozik hozzánk a testünk? Az tesz minket azzá, akik vagyunk, vagy csupán az elménk, a személyiségünk?
Előkerül az emberi létezés újragondolásának logikai játéka, és amilyen fantasztikus képtelenségnek tűnik elsőre, olyannyira átgondolnivaló a végére, hogy valóban ez egy elképzelhető, egy lehetséges verzió az örök életre
“Peter szeretne a NEM-re bökni, de az egyetlen opció, amit a program felajánl, az OK“
Megijesztett valaha, ha egy baráti csetben megemlített téma másnap termékpromóció formájában pattant eléd a közösségi oldalon? Felháborított már valaha, ha csak egyetlen választógomb jelent meg egy digitális felületen, vagyis csak a választás látszatát választhattad? Hogyan mozognál a világban, ha nemcsak a szemed színét örökölnéd valamelyik szülődtől, de a foglalkozását kellene vezetéknévként viselned, és Szexmunkás Melissaként vagy Börtönőr Johnként kellene leélni az egész életedet? Ha “beárazna” a rendszer, és a munkádat, a partneredet, még a nézőtéri vagy éttermi ülőhelyedet is az így kapott “szint” határozná meg? Munkanélküli Peter nem lázadozik és otthonosan mozog ebben a világban, mégis érzi, hogy valami nem stimmel vele. Amikor a könyv borítóján látható terméket kéretlenül rátukmálják, Peter váratlan lépésre szánja el magát. A humoros science fiction kategóriában idén egyértelműen a QualityLand vitte a zászlót, de messze nem csak a szórakoztató jellege miatt lett sokak kedvence. Hisz mindannyiunk fejében ott mocorog a szlogenek tengerében fuldokló fogyasztó, akinek kívánságát előbb és jobban kielégíti a rendszer, minthogy egyáltalán formát ölthetne. Melyikünk ne találná vonzónak az ötletet, hogy egy optimálisan programozott android hatékonyabban töltené be egy államfő szerepét, mint az emberi politikusok? Ez a könyv megjelenésében is egészen különleges: lépten-nyomon fekete lapokra nyomtatott hírek vagy hirdetések törik meg a cselekményt, amelyet netes kommentelők hozzászólásai egészítenek ki. Ráadásul a könyv elektronikus változatában – egyfajta bónusz tartalomként – ugyanezeknek a híreknek egy átírt, feljavított változatát is elolvashatjuk.
A Qualityland egy kockaszatírába csomagolt társadalomkritika, esetleg egy – reklámoktól hemzsegő – elborult lázálomként manifesztálódó jövőkép. Tulajdonképpen nem mond újat, a hangsúly azon van, ahogy mondja.
QualityLand egy olyan konzumdiktatúra, ami tulajdonképpen teljesen logikus fejleménye a mai tendenciáknak, szinte csak percekre pillantunk előre, mégis félelmetes az, amin olvasás közben szétröhögöd az agyad
Idén hatodik alkalommal, a közös zsűrizés eredményeként összeállítottunk egy ajánlót az előző évben megjelent és legjobbnak ítélt fantasyregényekből. Ebből a kilenc könyvből igyekeztünk most kiválasztani az év legerősebb, legfontosabb, leginkább kiemelkedő megjelenését, amelyre még évek múltán is úgy gondolhatunk, mint meghatározó olvasmányra; vagyis azt a regényt kerestük, amelyik méltó az Év Könyve címre.
2020-ban az SFF Vektor zsűrije döntése alapján az Év Könyve:
Susanna Clarke: Piranesi
„Soha nem érdekelt különösebben az úgynevezett erkölcs, de egy civilizáció összeomlásának előidézésénél én is meghúzom a határt. Talán ez volt gond. Nem tudom. Meglehetősen szentimentális tudok lenni.”
A Piranesi a 2020-as év nemzetközi szinten is az egyik legjobban várt fantasy megjelenése volt, amit az Agave Kiadónak hála szinte a nemzetközi premierrel egyidejűleg vehettek kezükbe a magyar olvasók is. Ahogy annak idején A Hollókirály, ez a regény is stílusbravúr, ami a borgesi metafizikát és mitopoétikát fonja össze egy okkult kalandregénnyel és egy tétova, széthullt elme önmagára találásának történetével.
A regény helyszíne egy szürreális, végtelen számú teremmel rendelkező palota, amelyben a főhősünk és narrátorunk, a szelíd, mágikus gondolkozású Piranesi bolyong magányosan, mint Thészeusz a labirintusban. A labirintus pedig az az ősi szimbólum, ami az elme kiszámíthatatlan és végtelen kacskaringóit jelképezi, de ahogy az olvasó egyre jobban elmerül a történetben, úgy válik egyre mélyebbé a regény szimbolikája.
Ez a szimbolika teszi ezt a regényt sokkal mélyebbé, az olvasói értelmezési horizontot pedig összehasonlíthatlanul szélesebbé, s ennek köszönhetően emelkedik ki a zsáner tipikus művei közül.
Nagyon hatásosan felépített és valahol a magjában kifejezetten szép regény a Piranesi, aminek sok eleme ismerős, vagy legalábbis van egy illata, amit érezni máshol is, de közben olyan kis szokatlan. (…) Tömör és rövid, ugyanakkor a gyorsaság nem szabotálja a hangulatot. Első pillanattól kezdve olyan figyelemfelkeltő, hogy szerintem nem igazán lehet csak ímmel-ámmal olvasni, vagy maximálisan beleveted magad, vagy nem olvasod. Vagy felcsigáz, vagy nem olvasod.
Ahogy az elmúlt években, úgy most is fontosnak tartjuk, hogy a tavalyi legjobb sci-fi és fantasy regények és kisprózák mellett a zsánerolvasó közönség figyelmét felhívjuk olyan könyvekre is, amik a jelöltlistán lévő címeken túl még érdekesek lehetnek a számukra. Ezek lehetnek határterületen mozgó regények, de ugyanígy osztott világ kiadványok, újrakiadások vagy ifjúsági művek, amelyek ugyan kimaradnak az ajánlólistánk alapját képező gyűjtésből, ennek ellenére nagyon szerettük őket, és másoknak is szívesen ajánlanánk ezeket.
2020-ban újabb kultikus művel ismerkedhettek meg a magyar olvasók: végre elérhető Mervyn Peake elképesztő Gormenghast-trilógiája! Michael Moorcocktól Susanna Clarke-ig számos szerzőn érezhető ennek a legendás könyvnek a hatása, ugyanakkor igazi nehéz olvasmány. Hiánypótló megjelenés; nem csupán annak ajánlott, aki szeretne megismerkedni a modern fantasy előfutáraival, hanem annak is, aki egy nem mindennapi olvasmányélményt keres.
(…) mikor már túl voltam rajta, Gormenghaston, becsuktam azt az 1064 oldalt… Hirtelen, borzasztóan üresnek éreztem magam. Elvesztettem a fantáziavilágot, amiben gyakorlatilag majdhogynem egy hónapig éltem.
Mivel csak az utolsó pillanatban került a látóterünkbe Stuart Turton regénye, a zsűrinek nem volt ideje alaposan megvizsgálni, hogy felkerülhet-e valamelyik jelöltlistánkra. Ennek ellenére a fantasztikum kedvelőinek izgalmas olvasmány lehet a történet, amely a kultikus Időtlen időkig filmből jól ismert időhurok eszközét vegyíti Agatha Christie regényeinek hangulatával.
Tulajdonképpen nem egyszerű olvasmány, az elején kicsit lassan indul be, aztán elképesztően szövevényessé válik, ami miatt túlmutat a délutáni nyammogós olvasmányokon, de szerintem lehet úgy is olvasni, hogy az ember hagyja, hadd sodorja magával a történet, hiszen minket nem akar az inas felkoncolni. Habár egyre nehezebb engem lenyűgözni, szeretem hagyni, hogy megvezessenek – ha az író képes rá.
A tavalyi évben igazi meglepetés érkezett a Kaland, Játék, Kockázat rajongóinak: egy vadiúj Ian Livingstone-kötet! A régi motorosokat számos easter egg várja az Allansia bérgyilkosai olvasása közben, miközben a csavaros történet még azoknak is jó szórakozás lehet, akiknek ez lesz az első KJK-élményük.
(…) az Allansia bérgyilkosai remekül hozza is az olyan mocskosul nehéz Livingstone-könyvek hangulatát, mint a Bajnokok próbája vagy A varázsló kriptája. Főleg az utóbbiét, mert ebben az új könyvben szintén egy országnyi, nehezen feltérképezhető területet kell bebarangolni, számtalan fontos nyom után kutatva.
Bár nem mondhatni, hogy egymás után jönnek az újabb és újabb M.A.G.U.S.-regények, viszont a megjelentek annál nagyobb érdeklődésre tarthatnak számot. Közülük is kiemelkedik Jan van den Boomen “crossover” regénye, az Istenítélet, mely jócskán túllép a szerepjáték-irodalomban megszokott elvárásokon.
(…) bár a legkevésbé sem szerepjátékos stílusú regényről van szó, a nyomozás utolsó felvonásaiban a veterán kalandozók sem fognak csalódni.
A 2020-as év egy másik kellemes meglepetést is hozott a fantasyrajongóknak: nagyüzemben újraindult a honi Warcraft-kiadás! William King: Illidan c. regényével kezdve a fő regénysorozatból azóta már három regény is megjelent, idén pedig egy új trilógia is elkezdődött, sőt, a világleíró Krónikák-sorozatot is olvashatjuk – utóbbi szinte a teremtés pillanatától kezdve mutatja be az univerzum történetét, külalak és belbecs terén is nagyon színvonalas munka.
Ez egy igazán hiánypótló alkotás, akár eredeti, akár magyar változatban minden Warcraft rajongónak kötelező. A többieknek, akiket érdekel a fantasy műfaja, de nem akarnak órákat beleölni a WoW-ba, azok is tehetnek egy próbát, mert részletesen és összeszedetten tárja elénk a világot.
2020 nem volt kifejezetten gazdag a science fiction megjelenésekben, ám annál nagyobb szerephez jutottak az igényes újrakiadások. Ezek közül kettőt szeretnénk kiemelni. Az egyik egy egészen különleges kiadvány a Cser Kiadó gondozásában, a Dr. Moreau szigete. H. G. Wells klasszikusát ezúttal a képregények világából is jól ismert, Korcsmáros-díjas Németh Gyula illusztrálta, akinek fekete-fehér rajzai és színes festményei egyaránt remekül rezonálnak a regény nyugtalanító, kísérteties hangulatára. Megkapó művészeti album és egy kiváló regény együttese lett így ez a kiadvány – nem csak gyűjtőknek.
A képek önmagukban is megállnák a helyüket, annyira aprólékosak és hatásosak, de közben pedig a több mint 120 éves szöveget olykor-olykor egyenesen hátborzongató magasságokba emeli. Az állat-ember kimérák veszedelmes, mégis groteszkül aranyos megjelenítése egyszerre ébreszt az olvasóban zsigeri undort és gyengéd szánalmat a regény eseményeit mintegy elszenvedő teremtmények iránt.
Az Agave Könyvek Bradbury-életműsorozatának részeként jelent meg a Marsbéli krónikák újrakiadása, amely a címadó elbeszélésfűzér mellett összegyűjti a szerző egyéb “marsbéli” írásait. Ezek egy része már szintén megjelent más válogatásokban, egy részük pedig most először lát napvilágot magyarul. Méltó kiadvány tehát Ray Bradbury 100. születésnapjának megünneplésére. A hol melankolikus-filozófikus, hol keserű és drámai szövegek nemcsak a science fiction, de általában a szépirodalom egyik időtálló klasszikusává váltak a hetven évvel ezelőtti első megjelenésük óta, immár örök helyett béreltek a fantasztikus irodalom polcain.
A Mars most már egy üres lap, amire mindenki (az író is) azt ír, amit akar. Úgy is mondhatnánk: csak az van a Marson, amit az emberek magukkal visznek.
A fordulatos és könnyed kalandregények kedvelőinek ajánljuk a science fiction határterületéről érkező Múlt vagy soha című kötetet, Jodi Taylor St. Mary-krónikák című ciklusának ötödik epizódját. Az előző kötetekhez hasonlóan ez a regény is keveri a műfajjegyeket: egy időutazásos sci-fi toposzra építkezik, ugyanakkor cselekményvezetése nem nélkülözi a misztikus elemeket. A sorozatrészeket összekötő főhős, Max immár a Múltjáró Részleg vezetőjeként csetlik-botlik a nagy történelmi események sűrűjében, rendszerint jelentős kalamajkákba keveredve – ahogy azt a sorozat rajongói már megszokhatták és talán el is várják tőle. Ezúttal a reneszánsz Itália és a thermopülai csata is megidéződik, és sok olvasó megelégedésére az izgalmak és a romantika a korábbinál kiegyensúlyozottabb arányban jelentkezik ebben a kötetben.
Nagyon élveztem, hogy újra elmerülhetek ebben a világban, ahol Jodi Taylor ötvözte azokat a dolgokat, amiket úgy szeretek – humor, történelem, izgalmas kalandok. A korábbi részek nagy drámai eseményei, logikai hibái (?) teljesen eltűntek – és maradt az, ami miatt beleszerettem ebbe a sorozatba. Az állandó humor, a történelmi információmorzsák, és az pörgő események.
Az Iron Sky rendhagyó módon született: filmből készült regény ugyan, és ez a tény a franchise regények kategóriájába sorolja, de a film alapjául szolgáló történet szerzője, Johanna Sinisalo bővítette ki és írta át oly módon, hogy regényként is működjön. Sinisalo neve sokaknak ismerős lehet: tavaly a Nap magja című könyvével osztott helyen az SFF Vektor Év Könyve lett. Ebben a regényében is egy végtelenül abszurd, meghökkentő alternatív történelmi helyzetben találjuk magunkat, a náci birodalom a Hold sötét oldalán építette ki a maga zárt világát, ahol teljes magabiztossággal várja a megfelelő időt, amikor átveheti az alsóbbrendű földlakók feletti világuralmat.
Johanna Sinisalo (…) lényegében rábukkant egy olyan helyes módszerre, amely egyszerre adja vissza egy film cselekményét, ugyanakkor bővíti annak univerzumát és egészen más oldaláról ismerjük meg a már egyszer látott sztorit.
Végül, de nem utolsósorban egy olyan különleges kiadványra szeretnénk felhívni a figyelmet, amely valahol a művészeti album és kispróza-kötet határán egyensúlyoz, de olvasói egybehangzó véleménye szerint nemcsak letehetetlen, de igazán maradandó élménnyel is jár a forgatása. Simon Stålenhag elsősorban képzőművész, de a Mesék a Hurokból című albumának történetei irodalmi értékkel is bírnak, ahogy szavakba, személyes hangvételű elbeszélésekbe öntik a festményeken megelevenített alternatív 80-as évek Svédországának kisvárosi hétköznapjait.
Simon képeit órákig el tudnám nézegetni, annyira gyönyörűek, és úgy érzem, hogy az összefüggő sztori hiánya ellenére is egy nagyon lenyűgöző alternatív valóság tárult fel a szemeim előtt.
A koronavírus-járvány bár nagyon komolyan érintette a fantasztikus könyvekkel dolgozó kiadókat is, aki sci-fi és fantasy kisprózákat keresett, az kifejezetten színvonalas kiadványokkal találkozhatott, a megszokott sorozatok mellett új szerzőkkel, izgalmas és sokszor szokatlan novellákkal és kisregényekkel.
Carmen Maria Machado: A női test és más összetevők
Ez a szürreális, sokszor provokatív vagy bizarr novellákat tartalmazó kötetet nehezen lehetne a fantasztikum bármely élesen elkülönülő kategóriájába sorolni, igazi weird irodalom. A kritikusok díjesővel jutalmazták, az olvasókat megosztotta, de mindenképp le kell szögezni, hogy nem mindennapi írások egy különleges gyűjteményével állunk szemben. A történetek középpontjában a testhez való viszony áll, és elsősorban nőkről szól, női szempontokról és női szempontokból, de egyáltalán nemcsak nőknek.
Sosem veszíti el a fókuszt (…). Ebben kíméletlen és őszinte: a szereplők hangja erős, még akkor is, ha maga a téma közhelyesnek tűnik. A test és a psziché viszonya, dinamikája uralja a történeteket.
A 2020-as év másik weird irodalmi gyűjteménye Nathan Ballingrud novelláskötete, amely az emberi lélek legsötétebb tereibe szólít, a bennünk élő szörnyetegről és a szörnyeteg elfogadásáról szól. A hagyományos műfajok között keresgélve leginkább a horror kategóriájába illeszthetők a történetek, de a szövegek kiválóan adagolt, egyszerűségében is erős érzelmi töltete sokkal messzebb kísérti és kíséri az olvasót, mint az ismeretlentől való félelem. Aki kedveli Veres Attila írásait, az hasonló élményre lelhet a Szörnyvidékben, csak egy másik, kevésbé ismerős földrajzi és kulturális közegben.
Utólag visszagondolva rá, az érzések és a hangulatok meglepően erősen visszajönnek (ami nagyon jó)
2020-at talán a legtöbbször úgy jellemezték az emberek, hogy olyan, mint egy Black Mirror-epizód. Az biztos, hogy a következő évek, évtizedek olyan fontos témákról fognak szólni, mint a klímaváltozás, az online világ egyre erősebb hatása a mindennapjainkra, vagy a mélyben parázsló problémák, amik a társadalmi csoportok között fennálló egyenlőtlenségekből fakadnak. Emiatt nem is csoda, hogy két olyan sci-fi novelláskötet is megjelent tavaly, ami fókuszáltan foglalkozott ezekkel a kérdésekkel. Az egyik ilyen Cory Doctorow Radikálisok című kötete volt. A szerző nem ismeretlen a magyar olvasók számára (Homeland című regénye még a 2015-ös ajánlónkra is felkerült), ez a könyve pedig csak megerősíti, hogy ha valaki, hát ő nemcsak látja a jelen és a közeljövő kihívásait, de képes azt másoknak is okosan és húsbamaróan megmutatni.
Cory Doctorow ismét megmutatta, hogy nem kell ahhoz a távoli jövőbe tekinteni, hogy problémákat vessünk fel, elég csak szétnézni. Ő nagyítót tart az olvasó elé, és rámutat arra, hogy milyen veszélyekkel jár ha a társadalmunk nem hajlandó letérni az útról, mely csak a kiválasztott keveseknek biztosít gondtalan jövőt, még a nagyobb része kizsákmányolva és eltaposva próbál túlélni.
Szintén ismerős szerző itthon Ken Liu, aki új gyűjteményében ugyancsak a közeljövőben ránk váró problémákat helyezi a középpontba. A tőle megszokott módon a kötetben szereplő maroknyi fantasy és több mint egy tucatnyi sci-fi történet egyszerre foglalkozik a nagy kérdések, a múlt, jelen és jövő társadalmi, kulturális témái mellett a személyes sorsokkal, családokkal, generációk viszonyával. Szereplői, kerüljenek akármilyen fantasztikus helyzetbe, mindig megmaradnak embereknek, akiket kapcsolataik és örökségük határoz meg. Ha valaki mélyen emberi történeteket keres, Ken Liuban nem fog csalódni.
Ken Liu művi gonddal fonja össze a múlt, jelen és jövő, mondavilág és valós történelmi esemény, tudomány és hagyomány szálait. A létrehozott tökéletes disszonancia bevont a bűvkörébe és nem engedett, oldalról-oldalra követelt meg egyre több és több figyelmet.
Jonathan Strahan (szerk.): Az év legjobb science fiction novellái 2020
Míg a fenti köteteket gondozó Agave Könyvek a szerzői köteteket, addig a GABO Kiadó az éves antológiákat szállítja megbízhatóan. Jonathan Strahan válogatásai rendre a kortárs fantasztikum terméséből válogatnak, és bár 2020-tól kezdve éves gyűjteménye már csak a science fictionre fókuszál, folyamatosan mutatja be az olvasóknak a legkülönbözőbb novellákat a szórakoztató, könnyedebb daraboktól a fajsúlyos, vagy egyenesen kísérleti jellegűekig. Aki szeretné tudni, hol tart most az angolszász fantasztikum, annak bátran ajánljuk az ausztrál szerkesztő tavalyi gyűjtését.
Annak nem ajánlanám, aki szerint csak az sci-fi, amiben űrhajók, esetleg izgalmas űrcsaták vannak, de akit a társadalmi, környezetvédelmi kérdések, ezek jövőbeli kihatása érdekel, bátran csemegézzen az elbeszélések közül.
Kleinheincz Csilla – Roboz Gábor (szerk.): Az év magyar science fiction és fantasynovellái 2020
Ugyancsak állandó vendég a rövidprózákat ajánló posztjainkban Az év magyar science fiction és fantasynovellái, aminek 2020-as kötete is hozza az eddigi színvonalat: a szerzők, legyenek rutinos, többkötetes írók vagy szárnyukat bontogató újoncok, a legváltozatosabb témákat és írásmódokat alkalmazzák, hogy meghökkentsék, elgondolkodtassák, megnevettessék vagy borzongással töltsék meg az olvasókat. Ismeretlen rendeltetésű technológiák, panelházban kísértő szellemek, különös átváltozások, a magyar folklórból vagy a világűrből felbukkanó lények sorjáznak a novellákban, amik közt szinte biztos mindenki talál magának kedvére való történetet.
Meg kell állapítanom, hogy egyre jobban tetszik ez a sorozat. Mert megmutatja, hogy nálunk is vannak igazi tehetségek, akik rettenően izgalmas, érdekes, vicces, vagy elgondolkodtató novellákat tudnak írni.
Az SFF Vektor zsűrije összeállított egy válogatást azokból a fantasy könyvekből, amelyeket kifejezetten olvasásra ajánl 2020-ból, és nemsokára megválasztja az Év Fantasy Könyvét is, ugyanakkor mindenki más véleményére is kíváncsiak vagyunk, ezért indítottuk ezt a közönségszavazást. Szerintetek melyek voltak a legjobb fantasy kötetek 2020-ban? Melyik regény állt hozzátok a legközelebb, melyiket tartjátok kiemelkedőnek a tavalyi termésből?
A szavazáson az SFF Vektor 2020-as jelöltlistáján szereplő könyvek vesznek részt. A jelöltlista összeállításának szabályairól ezen a linken olvashattok bővebben, de szívesen válaszolunk minden további kérdésre kommentben vagy üzenetben is. Az alábbi gombra kattintva voksolhattok kedvenceitekre. A szavazáson egyszerre több könyv is megjelölhető, válaszaitokat pedig 2021. június 30.-ig várjuk.
SFF Vektor 