Itt vagyunk újra, immár hetedik alkalommal, hogy megmutassuk olvasóinknak 2021 legkiemelkedőbb science fiction könyveit. A zsűrizés hosszú és összetett feladat, de igyekeztünk az Ünnepi Könyvhétre összeállítani és átnyújtani ezt a válogatást. Fogadjátok szeretettel az SFF Vektor 2021-es sci-fi ajánlóját, amiből az is kiderül, hogy az alábbi regények közül melyiket választottuk az Év Könyvének.
Jó böngészést, jó olvasást!
Év Könyve
A 2021-es év fantasy ajánlója és az Év Fantasy Könyve
Olvasunk, beszélgetünk, vitatkozunk, kategorizálunk, minden év más kihívások elé állít minket, de mi rendíthetetlenül olvasunk tovább. Régi és új zsűritagok, együtt vetettük bele magunkat a feladatba 2021-ben is: elolvastuk a jelöltlistára került könyveket, hogy össze tudjunk állítani a fantasztikum kedvelőinek egy-egy különleges ajánlót, amelybe a legjobbnak ítélt regényeket válogattuk.
Fogadjátok, immár hetedik alkalommal, az SFF Vektor fantasyajánlóját a tavaly megjelent könyvekből.
Emellett ebből a nyolc könyvből igyekeztünk kiválasztani az év legerősebb, legfontosabb, leginkább kiemelkedő megjelenését, amelyre még évek múltán is úgy gondolhatunk, mint meghatározó olvasmányra; vagyis azt a regényt kerestük, amelyik méltó az Év Könyve címre.
2021-ben az SFF Vektor zsűrije döntése alapján az Év Könyve:
John Gwynne: Az istenek árnyéka
„Mindnyájunkon vannak sebhelyek, de nem mindegyiket írták fel a bőrünkre.”
A vikingek már Robert E. Howard óta megunhatatlan figurái a hősies és az antihősies fantasynek. Többnyire inkább mágiában szegény, történelmi áthallásos regényekben kerülnek a rivaldafénybe, John Gwynne legújabb sagája azonban nem ezek közé tartozik. E zord világban, amely még a Ragnarököt is túlélte, a harcosoknak az isteni mágia maradványaival, valamint ezek hordozóival kell lépten-nyomon megküzdeniük. Pedig e hordozók nem is feltétlenül olyan szörnyetegek, mint aminek tartják őket.
Az első kötet sokakat már zseniális borítójával is megnyert magának, és vastagsága sem kell, hogy bárkit is elriasszon: a szerző ugyanis már az első fejezetektől egy megvadult berzerkir lendületével veti bele magát az eseményekbe.
Kiadta: Fumax Kiadó, fordította: Galamb Zoltán; keménytáblás, 544 oldal.
Mert ez nem csak a bosszúról, az elrabolt fiú megmentéséről, vagy a hírnévről szól – itt istenek és a világot megváltoztató játszma zajlik, és ahogy egyre jobban megismerjük a regény világát, ezt is egyre jobban feltárja a szerző. (…) Nagyon tetszett, ahogy a viking elemeket egy fantasy történet köré gyúrja. Nem ugyanaz, mint a skandináv mitológia és a viking történelem, de merít belőle és jópofán alakítja át. A gondolkozás, az emberek mentalitása nagyon viking, de itt valóban jelen van a mágia, különleges képességek és az istenek sem csak a hitvilág részei.
BBetti86 értékelése a Molyon
Hamarosan pedig az év science fiction könyveiről is írunk!
Az Év Sci-fi Könyvei 2020-ban
Idén hatodik alkalommal, a közös zsűrizés eredményeként összeállítottunk egy ajánlót az előző évben megjelent és legjobbnak ítélt science fiction regényekből. Ebből a hét könyvből igyekeztünk most kiválasztani az év legerősebb, legfontosabb, leginkább kiemelkedő megjelenését, amelyre még évek múltán is úgy gondolhatunk, mint meghatározó olvasmányra; vagyis azt a regényt kerestük, amelyik méltó az Év Könyve címre.
Annak ellenére, hogy ezúttal az átlagosnál kevesebb cím közül választhattunk, a zsűri úgy gondolta, hogy ebben az évben nem egy, hanem két könyv is kiemelkedett valamilyen formában a mezőnyből. A 2020-ban megjelent sci-fi regények közül az SFF Vektor zsűrije szerint az Év Sci-fi Könyvei:
Brandon Hackett: Eldobható testek
és
Marc-Uwe Kling: QualityLand
Két, egymástól gyökeresen eltérő könyvről van szó: egy nagyívű, társadalmi és technológiai jövőképet egyaránt kibontó, akciódús űroperáról, és egy egészen egyedi hangvételű és szerkezetű, humoros, szatirikus regényről.
Brandon Hackett: Eldobható testek
Agave Könyvek, puhatáblás, 416 oldal
“A jövőt ajánlom nektek. A tökéletességet. A korlátok nélküli, örök életet! Nyomtassatok magatoknak új testeket! Válasszátok ti is a jövőt!”
Amikor napvilágot lát egy-egy Hackett regény, a hazai science fiction olvasók szinte mindig a kedvencüknek választják és csak ritkán akad méltó vetélytársra abban az évben. Ennek többek között az lehet az oka, hogy Markovics Botond sosem fél megújulni, elképesztő látomásai mellett írásaiban mindig találhatunk magunknak új kérdéseket és új szempontokat az emberiség jövőbeli távlatainak megrajzolásában. Az Eldobható testek egy olyan 24. századi Naprendszerben játszódik, ahol a kényszerből szétszóródott emberiség egy új formájú létezés lehetőségének félelmetes valóságával és következményeivel szembesül. A transzhumanizmus és a digitalizált tudatok jelensége nem először jelenik meg a szerző könyveiben, de ez a regény mélyen beleássa magát a kérdés szociokulturális vetületébe is, különösképpen az igazságszolgáltatás és a hatalom kapcsolatát boncolgatja, méghozzá egy elkötelezett ügyész szemszögéből, aki igen hamar az események sűrűjében találja magát.
Ahogy azt Hackett műveinél megszoktuk, az izgalmas cselekmény mögött mindig van mondanivaló. (…) Mennyire tartozik hozzánk a testünk? Az tesz minket azzá, akik vagyunk, vagy csupán az elménk, a személyiségünk?
Razor értékelése a Molyon
Előkerül az emberi létezés újragondolásának logikai játéka, és amilyen fantasztikus képtelenségnek tűnik elsőre, olyannyira átgondolnivaló a végére, hogy valóban ez egy elképzelhető, egy lehetséges verzió az örök életre
Dyta_Kostova értékelése a Molyon
Marc-Uwe Kling: QualityLand
Helikon Kiadó, Fordította: Bartók Imre, keménytáblás, 432 oldal
“Peter szeretne a NEM-re bökni, de az egyetlen opció, amit a program felajánl, az OK“
Megijesztett valaha, ha egy baráti csetben megemlített téma másnap termékpromóció formájában pattant eléd a közösségi oldalon? Felháborított már valaha, ha csak egyetlen választógomb jelent meg egy digitális felületen, vagyis csak a választás látszatát választhattad? Hogyan mozognál a világban, ha nemcsak a szemed színét örökölnéd valamelyik szülődtől, de a foglalkozását kellene vezetéknévként viselned, és Szexmunkás Melissaként vagy Börtönőr Johnként kellene leélni az egész életedet? Ha “beárazna” a rendszer, és a munkádat, a partneredet, még a nézőtéri vagy éttermi ülőhelyedet is az így kapott “szint” határozná meg?
Munkanélküli Peter nem lázadozik és otthonosan mozog ebben a világban, mégis érzi, hogy valami nem stimmel vele. Amikor a könyv borítóján látható terméket kéretlenül rátukmálják, Peter váratlan lépésre szánja el magát.
A humoros science fiction kategóriában idén egyértelműen a QualityLand vitte a zászlót, de messze nem csak a szórakoztató jellege miatt lett sokak kedvence. Hisz mindannyiunk fejében ott mocorog a szlogenek tengerében fuldokló fogyasztó, akinek kívánságát előbb és jobban kielégíti a rendszer, minthogy egyáltalán formát ölthetne. Melyikünk ne találná vonzónak az ötletet, hogy egy optimálisan programozott android hatékonyabban töltené be egy államfő szerepét, mint az emberi politikusok?
Ez a könyv megjelenésében is egészen különleges: lépten-nyomon fekete lapokra nyomtatott hírek vagy hirdetések törik meg a cselekményt, amelyet netes kommentelők hozzászólásai egészítenek ki. Ráadásul a könyv elektronikus változatában – egyfajta bónusz tartalomként – ugyanezeknek a híreknek egy átírt, feljavított változatát is elolvashatjuk.
A Qualityland egy kockaszatírába csomagolt társadalomkritika, esetleg egy – reklámoktól hemzsegő – elborult lázálomként manifesztálódó jövőkép. Tulajdonképpen nem mond újat, a hangsúly azon van, ahogy mondja.
ViraMors értékelése a Molyon
QualityLand egy olyan konzumdiktatúra, ami tulajdonképpen teljesen logikus fejleménye a mai tendenciáknak, szinte csak percekre pillantunk előre, mégis félelmetes az, amin olvasás közben szétröhögöd az agyad
tetsuo értékelése a Molyon
Az Év Fantasy Könyvéről pedig itt írtunk.
Mindeközben június végéig várjuk olvasóink véleményét a fantasy és a sci-fi közönségszavazás oldalain.
Az Év Fantasy Könyve 2020-ban
Idén hatodik alkalommal, a közös zsűrizés eredményeként összeállítottunk egy ajánlót az előző évben megjelent és legjobbnak ítélt fantasyregényekből.
Ebből a kilenc könyvből igyekeztünk most kiválasztani az év legerősebb, legfontosabb, leginkább kiemelkedő megjelenését, amelyre még évek múltán is úgy gondolhatunk, mint meghatározó olvasmányra; vagyis azt a regényt kerestük, amelyik méltó az Év Könyve címre.
2020-ban az SFF Vektor zsűrije döntése alapján az Év Könyve:
Susanna Clarke: Piranesi
„Soha nem érdekelt különösebben az úgynevezett erkölcs, de egy civilizáció összeomlásának előidézésénél én is meghúzom a határt. Talán ez volt gond. Nem tudom. Meglehetősen szentimentális tudok lenni.”
A Piranesi a 2020-as év nemzetközi szinten is az egyik legjobban várt fantasy megjelenése volt, amit az Agave Kiadónak hála szinte a nemzetközi premierrel egyidejűleg vehettek kezükbe a magyar olvasók is. Ahogy annak idején A Hollókirály, ez a regény is stílusbravúr, ami a borgesi metafizikát és mitopoétikát fonja össze egy okkult kalandregénnyel és egy tétova, széthullt elme önmagára találásának történetével.
A regény helyszíne egy szürreális, végtelen számú teremmel rendelkező palota, amelyben a főhősünk és narrátorunk, a szelíd, mágikus gondolkozású Piranesi bolyong magányosan, mint Thészeusz a labirintusban. A labirintus pedig az az ősi szimbólum, ami az elme kiszámíthatatlan és végtelen kacskaringóit jelképezi, de ahogy az olvasó egyre jobban elmerül a történetben, úgy válik egyre mélyebbé a regény szimbolikája.
Ez a szimbolika teszi ezt a regényt sokkal mélyebbé, az olvasói értelmezési horizontot pedig összehasonlíthatlanul szélesebbé, s ennek köszönhetően emelkedik ki a zsáner tipikus művei közül.
Kiadta: Agave Könyvek, fordította: Molnár Berta Eleonóra; keménytáblás, 224 oldal.
Nagyon hatásosan felépített és valahol a magjában kifejezetten szép regény a Piranesi, aminek sok eleme ismerős, vagy legalábbis van egy illata, amit érezni máshol is, de közben olyan kis szokatlan. (…) Tömör és rövid, ugyanakkor a gyorsaság nem szabotálja a hangulatot. Első pillanattól kezdve olyan figyelemfelkeltő, hogy szerintem nem igazán lehet csak ímmel-ámmal olvasni, vagy maximálisan beleveted magad, vagy nem olvasod. Vagy felcsigáz, vagy nem olvasod.
CaptainV értékelése a Molyon
Az Év Science Fiction Könyveiről pedig itt írtunk.
Mindeközben június végéig várjuk olvasóink véleményét a sci-fi és a fantasy közönségszavazás oldalain.
Az Év Fantasy Könyve 2019-ben
Idén ötödik alkalommal, a közös zsűrizés eredményeként összeállítottunk egy ajánlót az előző évben megjelent és legjobbnak ítélt fantasyregényekből.
Ebből a tizenegy könyvből igyekeztünk most kiválasztani az év legerősebb, legfontosabb, leginkább kiemelkedő megjelenését, amelyre még évek múltán is úgy gondolhatunk, mint meghatározó olvasmányra; vagyis azt a regényt kerestük, amelyik méltó az Év Könyve címre.
2019-ben az SFF Vektor zsűrije döntése alapján az Év Könyve:
Moskát Anita: Irha és bőr
„A közvélemény szerint a teremtés hetedik napján Isten megpihent – a húsvéti átváltozásra pedig kipihente magát. Kiroppantotta elgémberedett gerincét, végignézett a világon, és arra gondolt: ezeket a derék állatokat elfelejtettem a képemre teremteni, micsoda igazságtalanság.”
Ha szeretnéd megismerni a kortárs fantasztikus irodalmat, Moskát Anita regényeinél kezdd. Nemcsak azok számára kötelező olvasmány minden könyve, akik úgy gondolják, hogy egy fantasybe kötelezően szükséges kard és sárkány, de azoknak is, akik kételkednek abban, hogy fantasyregényben lehet komoly, érett hanggal és magasirodalmi minőséggel találkozni.
Legújabb történetében, az Irha és bőrben az állatok elkezdenek emberekké változni… ami teljesen átformálja a társadalmat. Az írónő korábbi köteteiből ismerős lehet az egyéni stílus, a komplex témákra érzékeny hangvétel vagy az erős próza, ami ezúttal zavarba ejtően aktuális gondolatokkal társul. Társadalmi kérdésekről, emberségről, kirekesztésről, gyűlöletről és dühről ír: azokról a témákról, amik a mindennapjainkat jellemzik. Három főszereplőjén keresztül mélyre ás, traumákról beszél, lelki sérüléseket fed fel, hogy megmutassa, a „más”, az „idegen” mögött is egy hozzánk hasonló személyiség rejlik.
Az Irha és bőr nem mindennapi olvasmány; olyan regény, ami az olvasás után még nagyon sokáig ott fog motoszkálni a fejünkben.
Kiadta: GABO Könyvkiadó, puhatáblás, 608 oldal
Naná, hogy elolvasod. Ha szereted a fantasyt és figyeled az új megjelenéseket, ha jön szembe ajánlás róla, ha pittyegni kezd a mentális radarod Moskát Anita-regények közelében vagy ha megnézed a fülszöveget, úgysem hagyod ott. Ha elkezded, alighanem egy levegővel be is fejezed, mert nemigen találni benne olyan nyugvópontot, ahol félre lehet tenni, levegőt venni vagy visszalapogatni a felborzolódott idegszálakat.
Aztán – hogy véget ért, anélkül, hogy túl sok minden befejeződött volna – nem hagy békén.
Bíró_Júlia értékelése a Molyon
Az Év Science Fiction Könyveiről pedig itt írtunk.
Mindeközben június végéig várjuk olvasóink véleményét a sci-fi és a fantasy közönségszavazás oldalain.
Az Év Science Fiction Könyvei 2019-ben
Idén ötödik alkalommal, a közös zsűrizés eredményeképnt összeállítottunk egy ajánlót az előző évben megjelent és legjobbnak ítélt science fiction regényekből.
Ebből a tizenkét könyvből igyekeztünk most kiválasztani az év legerősebb, legfontosabb, leginkább kiemelkedő megjelenését, amelyre még évek múltán is úgy gondolhatunk, mint meghatározó olvasmányra, vagyis azt a regényt kerestük, amelyik méltó az Év Könyve címre.
Választásunk végül nem egy, hanem rögtön két könyvre esett. Így a 2019-ben megjelent sci-fi regények közül az SFF Vektor zsűrije szerint az Év Könyvei:
Johanna Sinisalo: A Nap Magja
és
Adrian Tchaikovsky: A pusztulás gyermekei
A finn Johanna Sinisalo regénye, A Nap Magja egy alternatív történelmi disztópia, egy társadalmi sci-fi, amelyben hangsúlyos a nemi szerepek kérdésköre. Egy olyan szelíden elnyomó társadalomban találjuk magunkat, ahol a módszeresen felépített áltudományos propagandának köszönhetően csak az alkalmazkodó és engedelmes nők maradhatnak termékenyek, továbbá minden élvezeti cikk és szer üldözendő “az általános közegészség védelmében”. A tiltólista élén a droghatású kapszaicint tartalmazó csilipaprika áll, amivel azonban a főhős egészen bensőséges viszonyt alakít ki.
A Nap Magja nemcsak az egyik kedvenc borítónk lett idén, de sokunknak az egyik legbizarrabb olvasmányélménye is. Hiszen a kötet, miközben rendkívül tudatosan építkezik, formabontó és kísérletező, ugyanakkor érzékeny és igencsak személyes hangot üt meg. Vigyázat, csípni fog!
Kiadta: Metropolis Media, fordította: G. Bogár Edit, puhatáblás, 336 oldal
Ebben a rövidke regényben minden a helyén van, mindenből pont annyi van és ott, amennyi és ahol az szükségeltetik, ahol a legnagyobb hatást éri el. Pont olyan, mint egy célzott, taktikai légicsapás.
gesztenye63 értékelése a Molyon
Nagyjából olyan, mint ha A szolgálólány meséjét Viktor Pelevin írta volna meg egy ihletettebb pillanatában, plusz még érződik benne a skandináv regények Amatkát idéző komor és szürreális minimalizmusa.
pat értékelése a Molyon
***
Adrian Tchaikovsky brit science fiction és fantasy szerzőt aligha kell bemutatni a hazai olvasóknak, hiszen minden eddig magyarul megjelent kötete osztatlan sikert aratott. Az idő gyermekei a 2017-es sci-fi ajánlónkban szerepelt, és abban az évben megnyerte a Molyon indított közönségszavazásunkat is. 2018-ban a Hadállat is bekerült az ajánlónkba, a közönségszavazáson pedig második helyezést ért el. A Pókfény a 2019-es fantasy ajánlónkban szerepel.
A pusztulás gyermekei tulajdonképpen Az idő gyermekei folytatása, és szintén óriási kritikai és közönségsikert aratott. (A napokban nyerte el a British Science Fiction Association díját.) Nem csoda, hiszen mindkét könyv egyesíti a kortárs tudományos fantasztikum legnépszerűbb és legelgondolkodtatóbb témáit, a poszthumanizmust, az evolúció, mint versengés és együttműködés kérdéseit, illetve a kommunikációs csapdák veszélyeit. Ráadásul mindezt olyan izgalmas és egyedi nézőpontból teszi, olyan különleges szereplőket mozgatva, amitől ez a történet egyszerűen felejthetetlen lesz. Már az első kötet ereje is a megszokottól eltérő, radikálisan új nézőpont kidolgozásában rejlett, és ez fokozottan igaz a folytatásra, hiszen A pusztulás gyermekeiben új fajokkal és újabb fejlődési iránnyal szembesülünk. Ráadásul ennek a kötetnek az egyik, már-már horrorba illő történetszála azokat a olvasókat is fogva tartja, akiknek az első rész epikusabb építkezése esetleg lassúnak bizonyult.
Ez egy nagy kaland lesz!
Kiadta: Fumax Kiadó, fordította: Habony Gábor, keménytáblás, 592 oldal
Ez egy gyönyörű elképzelés, olyan magasabb szintű kapcsolatrendszert mutat be, ami túlmutat a hagyományos gondolkodáson.
csartak értékelése a Molyon
Bravúrosan bánik az élet minden szintű szerveződésével, a terekkel és az időbeli távlatokkal egyaránt, miközben bizarr és nagyon szerethető karakterrajzokkal teszi átélhetővé, átérezhetővé a nemlétezőt és/vagy elképzelhetetlent.
Oriente értékelése a Goodreads-en
Az Év Fantasy Könyvéről pedig itt írtunk.
Mindeközben június végéig várjuk olvasóink véleményét a fantasy és a sci-fi közönségszavazás oldalain.
SFF Vektor 