A Főnix Astra gondozásában megjelent alternatív 19. századi sorozatának harmadik, befejező része, A káoszittas doktor. Felkerült a fantasy jelöltlistára.
Főnix Könyvműhely (Főnix Astra) ISBN: 9789635999383 774 oldal Puhatáblás
A Setét kora a végéhez közelít. A Brit Tanácsközösség népe lélegzet-visszafojtva várja, miféle borzalmakat szabadít a városra az Elveszett Napok okkult karneválja, és vajon mennyi marad Londonból, mire beköszönt az új esztendő.
Dr. Philip Campbell egyetlen lapra tette fel az életét. Hiába veszítette el a szövetségesei zömét, immár túl sok vér tapad a kezéhez, hogy félbehagyja a rítust, amely alapjaiban fogja megváltoztatni a világot. Úgy tűnik azonban, hogy a harmadik áldozat mégiscsak kifog rajta: a napok egyre csak peregnek, ő pedig mind kétségbeesettebb eszközökhöz nyúl, nehogy kifusson az időből.
Amikor egy váratlan ellenfél felbukkanása minden tervét romba dönti, Philip kénytelen ráébredni, hogy léteznek olyan szörnyetegek, amelyektől még az anyja befolyása sem óvhatja meg. Mialatt pedig ő a múltja és a jelene démonaival küzd, Londonban valami mozgolódni kezd – egy öreg, kíméletlen hatalom, amely kétszáz éve várja türelmesen a Setét vérbe és pandemóniumba fulladó végnapjait.
Megjelent R. J. Hendon: Médák c. regénye, az Overtoun-trilógia második része a Főnix Könyvműhely gondozásában. A könyv felkerült a sci-fi jelöltlistára.
Főnix Könyvműhely Puhatáblás 424 oldal ISBN: 9786155999345
Kétezer évvel a civilizáció pusztulása után már régi igazság, hogy az ember és a természet párharcából mindig az utóbbi kerül ki győztesen. Ám úgy tűnik, ez most megváltozott. Az Emlékező Rany Seren immár tizenkét éve él az Overtount vezető család tagjaként, amikor ölébe pottyan a lehetőség, hogy végre elhagyhassa a várost, és férje társaságában diplomáciai küldetésen vehessen részt Jurában, egy távoli városban, amely nem is különbözhetne jobban Overtountól. A találkozót félbeszakító, rejtélyes támadás azonban nem csak a törékeny békére jelent veszélyt, de az egész élővilág számára rettenetes következményekkel jár. Az elszabaduló erő korábban soha nem látott pusztítást visz végbe, hogy aztán az alkotóelemeire bontott életből egy új, átalakított világ sarjadjon. Rany menekülni kényszerül, hosszú és veszélyekkel teli utazásra indul, hogy hazajusson és válaszokat találjon, mielőtt még minden elveszne. Mindeközben Overtoun kitenyésztett dolgozó kasztja, a gyermeki külsejű médák váratlan felfedezést tesznek önmagukról, és lassacskán tudatára ébrednek annak, hogy több van bennük, mint azt bárki hitte volna. A médák ébredése olyan változásokat indít el Overtounban, amely örökre megváltoztatja a város sorsát – sőt, talán az egész emberiségét. A Korcsok folytatása ott veszi fel a történet fonalát, ahol a régmúlt szunnyadó emlékei ismét felszínre törnek.
Silvia Moreno-Garcia: Mexican Gothic – Mexikói rémtörténet című regénye a zsűritagok egyöntetű véleménye alapján nem került fel a 2021-es fantasy jelöltlistára, mivel inkább rémtörténet/horror, mint fantasy.
Főnix Astra Puhatáblás 344 oldal ISBN: 9786155999369
A valóság széthullott, a földgolyóból csupán a végtelen égen lebegő szigetek maradtak. Senki sem emlékszik semmire – önmagára, a barátaira vagy a családtagjaira sem. Egy férfi összefüggéstelen nyomokat talál a zsebében: egy fényképet saját magáról egy ismeretlen nővel, egy ejtőernyős játék katonát és egy rejtélyes ábrát, melyet a tulajdon vérével rajzolt. Megszállott nyomozásba kezd, miközben próbál életben maradni ezen a kegyetlen világon, ahol élet-halál harc dúl a még meglévő, csekély forrásokért.
* * *
Peter Sandoval épp egy eget rengető felfedezés előtt áll, amely mérföldkő lehet a gyógyászatban. Az ő és tudóstársai munkája fontosabb, mint bármikor: a világ forrong, a konfliktusok során egyre nagyobb teret nyer a biológiai hadviselés, új, rémisztő betegségeket teremtve. Azonban lehet, hogy már így is elkéstek, és az emberiség menthetetlenül a végzetébe rohan…
A Fenevad, az Elízium erődvárosa alá ezer éve bebörtönzött ősi démon elszabadult. Elmét elme után nyel magába, és pestisként terjed szerte északon. Az általa állított sereg Vordan szívét fenyegeti, parancsnoka pedig nem más, mint a fenevad legnagyobb nyeresége: a legendás hadvezér, Janus bet Vhalnich. Miközben Raesinia Orboan királynő, és katonái: Marcus D’Ivoire és Winter Ihernglass a nehezen megvívott hadjárat utóhatásaival küzdenek, olyan árulásnak jutnak a nyomára, amelyet egyikük sem láthatott előre. Derült égből villámként csap le a hír: Janus kikiáltotta magát Vordan császárává. A fővároson úrrá lesz a káosz, és a tiszteknek és csapataiknak dönteniük kell, hogy a királynő vagy a császár mellé állnak. Raesiniának harcolnia kell azért, hogy megtarthassa uralmát országa felett, és ezzel azt kockáztatja, hogy azzá válik, amivé sohasem akart. Marcusnak volt parancsnoka, a mindeddig legyőzhetetlennek hitt stratéga ellen kell csatába szállnia. A sebeiből lábadozó és szeretteit gyászoló Winter pedig tudja, hogy talán a benne lakozó démon az egyetlen, ami a Fenevad és a teljes pusztulás között áll…
A Főnix Astra gondozásában új szerzőt ismerhetünk meg, aki Mexikóba kalauzolja el olvasóit. A Jádeisten, árnyisten már megjelent, felkerült a fanasy jelöltlistára.
Főnix Astra Fordította: Habony Gábor ISBN: 9786155999222 376 oldal Puhatáblás
Egy eldugott kis mexikói településen, egy gazdag ember házában az alvilág urának csontjai rejtőznek. Az istenség egykor árulás áldozata lett, lefejezték, maradványait pedig egy ládába zárták, hogy ott raboskodjon az idők végezetéig. Ám a ládák sorsa, hogy előbb-utóbb kinyitják őket.
Mexikó az 1920-as évek végén: a világba betör a modernitás. Új divatok kapnak lábra, lendületes zene szól, az utcákon automobilok dübörögnek, a szesztilalom hatására virágzanak a határ menti városok kocsmái és szerencsebarlangjai. Ez a pezsgő élet azonban csupán vágyálom a fiatal, félvér lány, Casiopea számára, aki megtűrt rokonként tengődik zsarnoki nagyapja házában, Uukumilban, ahol mintha megállt volna az idő. Amikor aztán egy nap kíváncsiságtól hajtva belekukkant az öreg féltve őrzött ládájába, sorsa megmásíthatatlan fordulatot vesz.
Casiopea előtt testet ölt Hun-Kamé, Xibalba trónfosztott ura. Az istenséget egyetlen cél hajtja: vissza akarja szerezni a birodalmát, hogy bosszút álljon áruló öccsén. Ehhez szüksége van a lány közreműködésére, mivel a feltámadásakor elszakíthatatlan kötelék jött létre kettejük között. Így hát Casiopea elindul Hun-Kaméval élete első, hatalmas kalandjára, amelynek során szembe kell néznie a maja mítoszok csaknem elfeledett, de nagyon is valóságos szörnyetegeivel – és lehet, hogy az út a halálba vezet…
Az Elfeledettek Városa. Város a városban, mely New York sötét acél- és üvegépületei közt rejtőzik. Kitölti az egyenes falak közötti hézagokat. Itt élünk mi, akik száz éve átvészeltük az utolsó háborút Európában.
Gyermekkorunk meséi velünk élnek – ám nem puszta emlékképekként, hanem a szó legszorosabb értelmében. Álca mögé bújva ott járkálnak az általuk Valóknak nevezett emberek között, igyekeznek beilleszkedni ebbe a világba, ahol a béke érdekében immár tilos a varázslat. Csakhogy ez az ingatag, sok lemondást megkövetelő rendszer is veszélybe kerül, amikor egy brutális gyilkosság felforgatja az Elfeledettek életét. Az áldozat az egykori hercegnőből sztriptíztáncosnővé alacsonyult Csipkerózsika, akit többé semmiféle királyfi csókja nem ébreszthet fel, ugyanis egy mágikus fegyver által küldték örök álomba. Csizmás, a Kormányzat rendfenntartója ered a gyilkos nyomába, aki szörnyű tettével az Elfeledettek közösségének egyik legfontosabb szabályát is megszegte. A nyomozás során egyre több jel utal arra, hogy egy sötét összeesküvés áll az eset hátterében, mely az egész rendszert felboríthatja, és egyetlen Elfeledett, de még a Valók sem érezhetik magukat biztonságban. Mert a mesék gyakran kegyetlen történetekből születnek…
A rövidprózákat tekintve 2019 a korábbi évekhez hasonlóan érdekes volt. A várt antológiasorozatok folytatásai mellett akadtak szép számmal új kötetek, amik izgalmas olvasnivalóval szolgáltak mind a fantasy, mind a sci-fi rajongóknak.
Rögtön elsőként egy igen kellemes fantasy meglepetéssel kell nyitnunk: ki hitte volna, hogy megjelenhetnek Karin Tidbeck novellái itthon? A svéd írónő regényét 2017-ben mi is a legemlékezetesebb olvasmányaink közé választottuk, így nagyon vártuk a novelláskötetét is.
Az Amatka után melyikünk ne várt volna egy bődületesen orbitális, irdatlanul skandináv weird durranást? (…) ezek a novellák rendkívül figyelemre méltó, elgondolkodtató, érett írások
Fantasy kisregényeket tekintve nem voltunk elkényeztetve 2019-ben, viszont P. Djèlí Clarktól A 015-ös villamos kísértete abszolút hiánypótlónak bizonyult.
a hangulat, az csillagos ötös. Az alternatív történelmi arkánpunk világban megvan a potenciál, a szöveg stílusa is kellemes, és kifejezetten üdítő volt egy sima „hétköznapi” esetről olvasni, szóval a bizalom megvan bennem.
Szerencsére tavaly is olvashattunk a mindig zseniális Ted Chiangtól egy novelláskötetet, amiben legalább annyira lenyűgöző és okos írások jelentek meg, mint előző, Életed története című könyvében. Reméljük, hogy ha nem is egy teljes kötetnyit, de hamarosan újra olvashatunk a szerzőtől újabb novellákat.
Kevésbé stílusvegyes ez a kötet, mint az első volt, és az arányeltolódás az én ízlésemnek kedvezett: mély, elgondolkodtató, de ízig-vérig sicence fiction írások szinte egytől egyig, és mintha tematikailag is összekötné őket a döntési paradoxonok és a szabad akarat problémájához való vissza-visszatérés.
Az Elektronikus állam nagyon különleges kiadvány: egyszerre album és kisregény, vizuális és szöveges művészet egybefonódva. A svéd Stålenhag története, amit a képei köré írt, egyszerre érdekes és nyugtalanító, a kivitelezés pedig páratlan, ráadásul a szöveg és kép együtt valami többet is ad, mint külön-külön. Mindenkit buzdítunk rá, hogy nézzen bele az idén megjelent másik kötetébe is!
Szeretném, ha Simon Stålenhag képregényeket is készítene. Ritkán érzem azt, hogy valakinek ennyire sikerülne egymáshoz hangolni a képi világot és a szöveget. Hogy ennyire egymásba simulna a leírtak és a megfestettek hangulata, mondanivalója.
A 2019–ben elhunyt, legendás szerkesztő, Gardner Dozois 35 éven keresztül válogatta ki a szerinte legjobb, legérdekesebb sci-fi írásokat. A tavaly megjelent A legjobbak legjobbjai 1. az utóbbi két évtized merítésébe enged bepillantást, és vita nélkül állíthatjuk, hogy a vaskos kötetben minden sci-fi olvasó találni fog sok, az ízlésének tetsző novellát.
ha végignézem a tartalomjegyzéket, nagyon sokról beugrik valami jó. Egy érdekes ötlet, egy szerethető hangulat, egy szép stílus, egy ügyesen bemutatott karakter vagy szituáció – szóval elég jó áttekintő kötetnek érzem.
A kínai gyökerekkel rendelkező, Amerikában alkotó Ken Liu ezúttal nem novellistaként van jelen a Láthatatlan bolygókban, hanem mint szerkesztő: célja szerint igyekszik bepillantást engedni Kína SF irodalmába (jelentsen ez sci-fit vagy valami mást), mi pedig talán kicsit jobban megértjük, milyen kérdések is foglalkoztatják a világ legnépesebb országának lakóit.
Érdekes és élvezetes volt olvasni ezeket a történeteket, volt bennük minden, ami a jó sci-fikben lenni szokott: társadalomkritika, technológiai víziók, lélektani problémák az előzőkkel összefüggésben, s persze ezeken felül jelen van valami speciálisan kínai is – olyan látásmód vagy attitűd, amely különbözik az általunk megszokottól.
Jonathan Strahan antológiáit már nem sokaknak kell bemutatni, a 2019-ben megjelent kötetben olyan szerzőktől olvashatunk ragyogó sci-fi és fantasynovellákat, mint N. K. Jemisin, Alyssa Wong, Maria Dahvana Headley, Daryl Gregory, Elizabeth Bear, vagy éppen a mindig csodálatos Ursula K. Le Guin.
Azt szeretem benne a legjobban, hogy mindegyik írás egy másik világba repít el, és ez a kötet valóságos kaleidoszkópja a különböző világoknak. Annyiféle stílus, mentalitás, történetszövés, hozzáállás tükröződik benne, hogy az ember csak bódultan kapkodja a fejét. Mintha Alice nem egy, hanem sok üregen keresztül zuhanna le. Nem, nem mindegyik a mi szánk íze szerint való, de roppant nárcisztikus lenne elvárni, hogy egy ősz hajú ausztrál pasas a kedvünkért mellőzzön egy csomó szokatlan gyöngyszemet.
A GABO Könyvkiadó magyar szerzőket válogató antológiája is már másodjára jelent meg tavaly, a 2019-es kötetben is a fantasy túlsúlya jellemző, ugyanakkor akad benne sci-fi is – és igazából zsánertől függetlenül ezek mind remek magyar írások, aminek csak örülni lehet.
Sokkal jobb ez a kötet, mint amit vártam tőle. Meglepően egyenletes, és magas színvonalú novellákkal van tele, amik nagyon szépen reflektálnak a nagy magyar valóságra. Természetesen nem lett mindegyik történet a kedvencem, mégis úgy érzem, hogy ez a válogatás bármikor megállná a helyét egy nemzetközi megmérettetésen is.
Megjelent R. J. Hendon: Gyomláló c. regénye a Főnix Kiadó gondozásában. Az Overtoun-trilógia első kötete, a Korcsok már szerepelt a 2018-as jelöltlistánkon. A folytatások helyett a szerző most a regény előzménykötetével lepte meg olvasóit. A Gyomláló felkerült a 2020-as sci-fi jelöltlistára.
Főnix Astra Puhatáblás 384 oldal ISBN: 9786155999208
A 22. században járunk. Az emberiség rohamosan halad afelé, hogy új biotechnológiai megoldásokkal választ találjon problémáira, és egyre ellenállóbbá tegye önmagát. Úgy tűnik, a fejlődésnek csupán etikai megfontolások szabhatnak ideig-óráig határt. Csakhogy mindig akad olyan ellenség, amely megtalálja a kiskapukat, és hirtelen, a legváratlanabb módon csap le. Danyelle Gardens, a londoni egyetemista élete egyik napról a másikra fenekestül felfordul, amikor egy buli után megtámadják. Ráadásul hamarosan rá kell jönnie, hogy az egész világ megváltozik körülötte – a változás pedig gyors és erőszakos. Civilizációnknak nem is egy, de rövidesen több különböző halálos járvánnyal kell szembenéznie, amelyek átformálják viszonyunkat a természettel: az, ami egykor csodálatra késztette az embert, hamarosan félelemmel és utálattal tölti el, az indulatok pedig elszabadulnak. Danyelle akaratán kívül kerül az események középpontjába. A világméretű katasztrófa erejét meghaladó kihívások elé állítja, és mindent fel kell áldoznia, hogy megmentse azokat, akiket szeret. A Gyomláló egy fiatal lány pokoljárásán keresztül mutatja be, mi történt kétezer évvel a Korcsok két főhőse, Rany és Angyal találkozása előtt. Az önmagában is kerek egészet alkotó történet olyan kérdéseket feszeget, melyek napjainkban aktuálisabbak, mint valaha.
Az Elfeledettek Városa. Város a városban, mely New York sötét acél- és üvegépületei közt rejtőzik. Kitölti az egyenes falak közötti hézagokat. Itt élünk mi, akik száz éve átvészeltük az utolsó háborút Európában.
Gyermekkorunk meséi velünk élnek – ám nem puszta emlékképekként, hanem a szó legszorosabb értelmében. Álca mögé bújva ott járkálnak az általuk Valóknak nevezett emberek között, igyekeznek beilleszkedni ebbe a világba, ahol a béke érdekében immár tilos a varázslat. Csakhogy ez az ingatag, sok lemondást megkövetelő rendszer is veszélybe kerül, amikor egy brutális gyilkosság felforgatja az Elfeledettek életét. Az áldozat az egykori hercegnőből sztriptíztáncosnővé alacsonyult Csipkerózsika, akit többé semmiféle királyfi csókja nem ébreszthet fel, ugyanis egy mágikus fegyver által küldték örök álomba. Csizmás, a Kormányzat rendfenntartója ered a gyilkos nyomába, aki szörnyű tettével az Elfeledettek közösségének egyik legfontosabb szabályát is megszegte. A nyomozás során egyre több jel utal arra, hogy egy sötét összeesküvés áll az eset hátterében, mely az egész rendszert felboríthatja, és egyetlen Elfeledett, de még a Valók sem érezhetik magukat biztonságban. Mert a mesék gyakran kegyetlen történetekből születnek…
SFF Vektor 