Itt vagyunk újra, immár hetedik alkalommal, hogy megmutassuk olvasóinknak 2021 legkiemelkedőbb science fiction könyveit. A zsűrizés hosszú és összetett feladat, de igyekeztünk az Ünnepi Könyvhétre összeállítani és átnyújtani ezt a válogatást. Fogadjátok szeretettel az SFF Vektor 2021-es sci-fi ajánlóját, amiből az is kiderül, hogy az alábbi regények közül melyiket választottuk az Év Könyvének.
Jó böngészést, jó olvasást!
Ajánló
A 2021-es év fantasy ajánlója és az Év Fantasy Könyve
Olvasunk, beszélgetünk, vitatkozunk, kategorizálunk, minden év más kihívások elé állít minket, de mi rendíthetetlenül olvasunk tovább. Régi és új zsűritagok, együtt vetettük bele magunkat a feladatba 2021-ben is: elolvastuk a jelöltlistára került könyveket, hogy össze tudjunk állítani a fantasztikum kedvelőinek egy-egy különleges ajánlót, amelybe a legjobbnak ítélt regényeket válogattuk.
Fogadjátok, immár hetedik alkalommal, az SFF Vektor fantasyajánlóját a tavaly megjelent könyvekből.
Emellett ebből a nyolc könyvből igyekeztünk kiválasztani az év legerősebb, legfontosabb, leginkább kiemelkedő megjelenését, amelyre még évek múltán is úgy gondolhatunk, mint meghatározó olvasmányra; vagyis azt a regényt kerestük, amelyik méltó az Év Könyve címre.
2021-ben az SFF Vektor zsűrije döntése alapján az Év Könyve:
John Gwynne: Az istenek árnyéka
„Mindnyájunkon vannak sebhelyek, de nem mindegyiket írták fel a bőrünkre.”
A vikingek már Robert E. Howard óta megunhatatlan figurái a hősies és az antihősies fantasynek. Többnyire inkább mágiában szegény, történelmi áthallásos regényekben kerülnek a rivaldafénybe, John Gwynne legújabb sagája azonban nem ezek közé tartozik. E zord világban, amely még a Ragnarököt is túlélte, a harcosoknak az isteni mágia maradványaival, valamint ezek hordozóival kell lépten-nyomon megküzdeniük. Pedig e hordozók nem is feltétlenül olyan szörnyetegek, mint aminek tartják őket.
Az első kötet sokakat már zseniális borítójával is megnyert magának, és vastagsága sem kell, hogy bárkit is elriasszon: a szerző ugyanis már az első fejezetektől egy megvadult berzerkir lendületével veti bele magát az eseményekbe.
Kiadta: Fumax Kiadó, fordította: Galamb Zoltán; keménytáblás, 544 oldal.
Mert ez nem csak a bosszúról, az elrabolt fiú megmentéséről, vagy a hírnévről szól – itt istenek és a világot megváltoztató játszma zajlik, és ahogy egyre jobban megismerjük a regény világát, ezt is egyre jobban feltárja a szerző. (…) Nagyon tetszett, ahogy a viking elemeket egy fantasy történet köré gyúrja. Nem ugyanaz, mint a skandináv mitológia és a viking történelem, de merít belőle és jópofán alakítja át. A gondolkozás, az emberek mentalitása nagyon viking, de itt valóban jelen van a mágia, különleges képességek és az istenek sem csak a hitvilág részei.
BBetti86 értékelése a Molyon
Hamarosan pedig az év science fiction könyveiről is írunk!
Az Év Sci-fi Könyvei 2020-ban
Idén hatodik alkalommal, a közös zsűrizés eredményeként összeállítottunk egy ajánlót az előző évben megjelent és legjobbnak ítélt science fiction regényekből. Ebből a hét könyvből igyekeztünk most kiválasztani az év legerősebb, legfontosabb, leginkább kiemelkedő megjelenését, amelyre még évek múltán is úgy gondolhatunk, mint meghatározó olvasmányra; vagyis azt a regényt kerestük, amelyik méltó az Év Könyve címre.
Annak ellenére, hogy ezúttal az átlagosnál kevesebb cím közül választhattunk, a zsűri úgy gondolta, hogy ebben az évben nem egy, hanem két könyv is kiemelkedett valamilyen formában a mezőnyből. A 2020-ban megjelent sci-fi regények közül az SFF Vektor zsűrije szerint az Év Sci-fi Könyvei:
Brandon Hackett: Eldobható testek
és
Marc-Uwe Kling: QualityLand
Két, egymástól gyökeresen eltérő könyvről van szó: egy nagyívű, társadalmi és technológiai jövőképet egyaránt kibontó, akciódús űroperáról, és egy egészen egyedi hangvételű és szerkezetű, humoros, szatirikus regényről.
Brandon Hackett: Eldobható testek
Agave Könyvek, puhatáblás, 416 oldal
“A jövőt ajánlom nektek. A tökéletességet. A korlátok nélküli, örök életet! Nyomtassatok magatoknak új testeket! Válasszátok ti is a jövőt!”
Amikor napvilágot lát egy-egy Hackett regény, a hazai science fiction olvasók szinte mindig a kedvencüknek választják és csak ritkán akad méltó vetélytársra abban az évben. Ennek többek között az lehet az oka, hogy Markovics Botond sosem fél megújulni, elképesztő látomásai mellett írásaiban mindig találhatunk magunknak új kérdéseket és új szempontokat az emberiség jövőbeli távlatainak megrajzolásában. Az Eldobható testek egy olyan 24. századi Naprendszerben játszódik, ahol a kényszerből szétszóródott emberiség egy új formájú létezés lehetőségének félelmetes valóságával és következményeivel szembesül. A transzhumanizmus és a digitalizált tudatok jelensége nem először jelenik meg a szerző könyveiben, de ez a regény mélyen beleássa magát a kérdés szociokulturális vetületébe is, különösképpen az igazságszolgáltatás és a hatalom kapcsolatát boncolgatja, méghozzá egy elkötelezett ügyész szemszögéből, aki igen hamar az események sűrűjében találja magát.
Ahogy azt Hackett műveinél megszoktuk, az izgalmas cselekmény mögött mindig van mondanivaló. (…) Mennyire tartozik hozzánk a testünk? Az tesz minket azzá, akik vagyunk, vagy csupán az elménk, a személyiségünk?
Razor értékelése a Molyon
Előkerül az emberi létezés újragondolásának logikai játéka, és amilyen fantasztikus képtelenségnek tűnik elsőre, olyannyira átgondolnivaló a végére, hogy valóban ez egy elképzelhető, egy lehetséges verzió az örök életre
Dyta_Kostova értékelése a Molyon
Marc-Uwe Kling: QualityLand
Helikon Kiadó, Fordította: Bartók Imre, keménytáblás, 432 oldal
“Peter szeretne a NEM-re bökni, de az egyetlen opció, amit a program felajánl, az OK“
Megijesztett valaha, ha egy baráti csetben megemlített téma másnap termékpromóció formájában pattant eléd a közösségi oldalon? Felháborított már valaha, ha csak egyetlen választógomb jelent meg egy digitális felületen, vagyis csak a választás látszatát választhattad? Hogyan mozognál a világban, ha nemcsak a szemed színét örökölnéd valamelyik szülődtől, de a foglalkozását kellene vezetéknévként viselned, és Szexmunkás Melissaként vagy Börtönőr Johnként kellene leélni az egész életedet? Ha “beárazna” a rendszer, és a munkádat, a partneredet, még a nézőtéri vagy éttermi ülőhelyedet is az így kapott “szint” határozná meg?
Munkanélküli Peter nem lázadozik és otthonosan mozog ebben a világban, mégis érzi, hogy valami nem stimmel vele. Amikor a könyv borítóján látható terméket kéretlenül rátukmálják, Peter váratlan lépésre szánja el magát.
A humoros science fiction kategóriában idén egyértelműen a QualityLand vitte a zászlót, de messze nem csak a szórakoztató jellege miatt lett sokak kedvence. Hisz mindannyiunk fejében ott mocorog a szlogenek tengerében fuldokló fogyasztó, akinek kívánságát előbb és jobban kielégíti a rendszer, minthogy egyáltalán formát ölthetne. Melyikünk ne találná vonzónak az ötletet, hogy egy optimálisan programozott android hatékonyabban töltené be egy államfő szerepét, mint az emberi politikusok?
Ez a könyv megjelenésében is egészen különleges: lépten-nyomon fekete lapokra nyomtatott hírek vagy hirdetések törik meg a cselekményt, amelyet netes kommentelők hozzászólásai egészítenek ki. Ráadásul a könyv elektronikus változatában – egyfajta bónusz tartalomként – ugyanezeknek a híreknek egy átírt, feljavított változatát is elolvashatjuk.
A Qualityland egy kockaszatírába csomagolt társadalomkritika, esetleg egy – reklámoktól hemzsegő – elborult lázálomként manifesztálódó jövőkép. Tulajdonképpen nem mond újat, a hangsúly azon van, ahogy mondja.
ViraMors értékelése a Molyon
QualityLand egy olyan konzumdiktatúra, ami tulajdonképpen teljesen logikus fejleménye a mai tendenciáknak, szinte csak percekre pillantunk előre, mégis félelmetes az, amin olvasás közben szétröhögöd az agyad
tetsuo értékelése a Molyon
Az Év Fantasy Könyvéről pedig itt írtunk.
Mindeközben június végéig várjuk olvasóink véleményét a fantasy és a sci-fi közönségszavazás oldalain.
Az Év Fantasy Könyve 2020-ban
Idén hatodik alkalommal, a közös zsűrizés eredményeként összeállítottunk egy ajánlót az előző évben megjelent és legjobbnak ítélt fantasyregényekből.
Ebből a kilenc könyvből igyekeztünk most kiválasztani az év legerősebb, legfontosabb, leginkább kiemelkedő megjelenését, amelyre még évek múltán is úgy gondolhatunk, mint meghatározó olvasmányra; vagyis azt a regényt kerestük, amelyik méltó az Év Könyve címre.
2020-ban az SFF Vektor zsűrije döntése alapján az Év Könyve:
Susanna Clarke: Piranesi
„Soha nem érdekelt különösebben az úgynevezett erkölcs, de egy civilizáció összeomlásának előidézésénél én is meghúzom a határt. Talán ez volt gond. Nem tudom. Meglehetősen szentimentális tudok lenni.”
A Piranesi a 2020-as év nemzetközi szinten is az egyik legjobban várt fantasy megjelenése volt, amit az Agave Kiadónak hála szinte a nemzetközi premierrel egyidejűleg vehettek kezükbe a magyar olvasók is. Ahogy annak idején A Hollókirály, ez a regény is stílusbravúr, ami a borgesi metafizikát és mitopoétikát fonja össze egy okkult kalandregénnyel és egy tétova, széthullt elme önmagára találásának történetével.
A regény helyszíne egy szürreális, végtelen számú teremmel rendelkező palota, amelyben a főhősünk és narrátorunk, a szelíd, mágikus gondolkozású Piranesi bolyong magányosan, mint Thészeusz a labirintusban. A labirintus pedig az az ősi szimbólum, ami az elme kiszámíthatatlan és végtelen kacskaringóit jelképezi, de ahogy az olvasó egyre jobban elmerül a történetben, úgy válik egyre mélyebbé a regény szimbolikája.
Ez a szimbolika teszi ezt a regényt sokkal mélyebbé, az olvasói értelmezési horizontot pedig összehasonlíthatlanul szélesebbé, s ennek köszönhetően emelkedik ki a zsáner tipikus művei közül.
Kiadta: Agave Könyvek, fordította: Molnár Berta Eleonóra; keménytáblás, 224 oldal.
Nagyon hatásosan felépített és valahol a magjában kifejezetten szép regény a Piranesi, aminek sok eleme ismerős, vagy legalábbis van egy illata, amit érezni máshol is, de közben olyan kis szokatlan. (…) Tömör és rövid, ugyanakkor a gyorsaság nem szabotálja a hangulatot. Első pillanattól kezdve olyan figyelemfelkeltő, hogy szerintem nem igazán lehet csak ímmel-ámmal olvasni, vagy maximálisan beleveted magad, vagy nem olvasod. Vagy felcsigáz, vagy nem olvasod.
CaptainV értékelése a Molyon
Az Év Science Fiction Könyveiről pedig itt írtunk.
Mindeközben június végéig várjuk olvasóink véleményét a sci-fi és a fantasy közönségszavazás oldalain.
Határterületek 2020
Ahogy az elmúlt években, úgy most is fontosnak tartjuk, hogy a tavalyi legjobb sci-fi és fantasy regények és kisprózák mellett a zsánerolvasó közönség figyelmét felhívjuk olyan könyvekre is, amik a jelöltlistán lévő címeken túl még érdekesek lehetnek a számukra. Ezek lehetnek határterületen mozgó regények, de ugyanígy osztott világ kiadványok, újrakiadások vagy ifjúsági művek, amelyek ugyan kimaradnak az ajánlólistánk alapját képező gyűjtésből, ennek ellenére nagyon szerettük őket, és másoknak is szívesen ajánlanánk ezeket.
2020-ban újabb kultikus művel ismerkedhettek meg a magyar olvasók: végre elérhető Mervyn Peake elképesztő Gormenghast-trilógiája! Michael Moorcocktól Susanna Clarke-ig számos szerzőn érezhető ennek a legendás könyvnek a hatása, ugyanakkor igazi nehéz olvasmány. Hiánypótló megjelenés; nem csupán annak ajánlott, aki szeretne megismerkedni a modern fantasy előfutáraival, hanem annak is, aki egy nem mindennapi olvasmányélményt keres.
(…) mikor már túl voltam rajta, Gormenghaston, becsuktam azt az 1064 oldalt… Hirtelen, borzasztóan üresnek éreztem magam. Elvesztettem a fantáziavilágot, amiben gyakorlatilag majdhogynem egy hónapig éltem.
szvandaaa értékelése a Molyon
Mivel csak az utolsó pillanatban került a látóterünkbe Stuart Turton regénye, a zsűrinek nem volt ideje alaposan megvizsgálni, hogy felkerülhet-e valamelyik jelöltlistánkra. Ennek ellenére a fantasztikum kedvelőinek izgalmas olvasmány lehet a történet, amely a kultikus Időtlen időkig filmből jól ismert időhurok eszközét vegyíti Agatha Christie regényeinek hangulatával.
Tulajdonképpen nem egyszerű olvasmány, az elején kicsit lassan indul be, aztán elképesztően szövevényessé válik, ami miatt túlmutat a délutáni nyammogós olvasmányokon, de szerintem lehet úgy is olvasni, hogy az ember hagyja, hadd sodorja magával a történet, hiszen minket nem akar az inas felkoncolni. Habár egyre nehezebb engem lenyűgözni, szeretem hagyni, hogy megvezessenek – ha az író képes rá.
Amadea értékelése a Molyon
A tavalyi évben igazi meglepetés érkezett a Kaland, Játék, Kockázat rajongóinak: egy vadiúj Ian Livingstone-kötet! A régi motorosokat számos easter egg várja az Allansia bérgyilkosai olvasása közben, miközben a csavaros történet még azoknak is jó szórakozás lehet, akiknek ez lesz az első KJK-élményük.
(…) az Allansia bérgyilkosai remekül hozza is az olyan mocskosul nehéz Livingstone-könyvek hangulatát, mint a Bajnokok próbája vagy A varázsló kriptája. Főleg az utóbbiét, mert ebben az új könyvben szintén egy országnyi, nehezen feltérképezhető területet kell bebarangolni, számtalan fontos nyom után kutatva.
Noro értékelése a Molyon
Bár nem mondhatni, hogy egymás után jönnek az újabb és újabb M.A.G.U.S.-regények, viszont a megjelentek annál nagyobb érdeklődésre tarthatnak számot. Közülük is kiemelkedik Jan van den Boomen “crossover” regénye, az Istenítélet, mely jócskán túllép a szerepjáték-irodalomban megszokott elvárásokon.
(…) bár a legkevésbé sem szerepjátékos stílusú regényről van szó, a nyomozás utolsó felvonásaiban a veterán kalandozók sem fognak csalódni.
Noro értékelése a Molyon
A 2020-as év egy másik kellemes meglepetést is hozott a fantasyrajongóknak: nagyüzemben újraindult a honi Warcraft-kiadás! William King: Illidan c. regényével kezdve a fő regénysorozatból azóta már három regény is megjelent, idén pedig egy új trilógia is elkezdődött, sőt, a világleíró Krónikák-sorozatot is olvashatjuk – utóbbi szinte a teremtés pillanatától kezdve mutatja be az univerzum történetét, külalak és belbecs terén is nagyon színvonalas munka.
Ez egy igazán hiánypótló alkotás, akár eredeti, akár magyar változatban minden Warcraft rajongónak kötelező. A többieknek, akiket érdekel a fantasy műfaja, de nem akarnak órákat beleölni a WoW-ba, azok is tehetnek egy próbát, mert részletesen és összeszedetten tárja elénk a világot.
Popovicsp87 értékelése a Molyon
2020 nem volt kifejezetten gazdag a science fiction megjelenésekben, ám annál nagyobb szerephez jutottak az igényes újrakiadások. Ezek közül kettőt szeretnénk kiemelni. Az egyik egy egészen különleges kiadvány a Cser Kiadó gondozásában, a Dr. Moreau szigete. H. G. Wells klasszikusát ezúttal a képregények világából is jól ismert, Korcsmáros-díjas Németh Gyula illusztrálta, akinek fekete-fehér rajzai és színes festményei egyaránt remekül rezonálnak a regény nyugtalanító, kísérteties hangulatára. Megkapó művészeti album és egy kiváló regény együttese lett így ez a kiadvány – nem csak gyűjtőknek.
A képek önmagukban is megállnák a helyüket, annyira aprólékosak és hatásosak, de közben pedig a több mint 120 éves szöveget olykor-olykor egyenesen hátborzongató magasságokba emeli. Az állat-ember kimérák veszedelmes, mégis groteszkül aranyos megjelenítése egyszerre ébreszt az olvasóban zsigeri undort és gyengéd szánalmat a regény eseményeit mintegy elszenvedő teremtmények iránt.
Keiran_Rowley értékelése a Molyon
Az Agave Könyvek Bradbury-életműsorozatának részeként jelent meg a Marsbéli krónikák újrakiadása, amely a címadó elbeszélésfűzér mellett összegyűjti a szerző egyéb “marsbéli” írásait. Ezek egy része már szintén megjelent más válogatásokban, egy részük pedig most először lát napvilágot magyarul. Méltó kiadvány tehát Ray Bradbury 100. születésnapjának megünneplésére. A hol melankolikus-filozófikus, hol keserű és drámai szövegek nemcsak a science fiction, de általában a szépirodalom egyik időtálló klasszikusává váltak a hetven évvel ezelőtti első megjelenésük óta, immár örök helyett béreltek a fantasztikus irodalom polcain.
A Mars most már egy üres lap, amire mindenki (az író is) azt ír, amit akar. Úgy is mondhatnánk: csak az van a Marson, amit az emberek magukkal visznek.
Spaceman_Spiff értékelése a Molyon
A fordulatos és könnyed kalandregények kedvelőinek ajánljuk a science fiction határterületéről érkező Múlt vagy soha című kötetet, Jodi Taylor St. Mary-krónikák című ciklusának ötödik epizódját. Az előző kötetekhez hasonlóan ez a regény is keveri a műfajjegyeket: egy időutazásos sci-fi toposzra építkezik, ugyanakkor cselekményvezetése nem nélkülözi a misztikus elemeket. A sorozatrészeket összekötő főhős, Max immár a Múltjáró Részleg vezetőjeként csetlik-botlik a nagy történelmi események sűrűjében, rendszerint jelentős kalamajkákba keveredve – ahogy azt a sorozat rajongói már megszokhatták és talán el is várják tőle. Ezúttal a reneszánsz Itália és a thermopülai csata is megidéződik, és sok olvasó megelégedésére az izgalmak és a romantika a korábbinál kiegyensúlyozottabb arányban jelentkezik ebben a kötetben.
Nagyon élveztem, hogy újra elmerülhetek ebben a világban, ahol Jodi Taylor ötvözte azokat a dolgokat, amiket úgy szeretek – humor, történelem, izgalmas kalandok. A korábbi részek nagy drámai eseményei, logikai hibái (?) teljesen eltűntek – és maradt az, ami miatt beleszerettem ebbe a sorozatba. Az állandó humor, a történelmi információmorzsák, és az pörgő események.
theodora értékelése a Molyon
Az Iron Sky rendhagyó módon született: filmből készült regény ugyan, és ez a tény a franchise regények kategóriájába sorolja, de a film alapjául szolgáló történet szerzője, Johanna Sinisalo bővítette ki és írta át oly módon, hogy regényként is működjön. Sinisalo neve sokaknak ismerős lehet: tavaly a Nap magja című könyvével osztott helyen az SFF Vektor Év Könyve lett. Ebben a regényében is egy végtelenül abszurd, meghökkentő alternatív történelmi helyzetben találjuk magunkat, a náci birodalom a Hold sötét oldalán építette ki a maga zárt világát, ahol teljes magabiztossággal várja a megfelelő időt, amikor átveheti az alsóbbrendű földlakók feletti világuralmat.
Johanna Sinisalo (…) lényegében rábukkant egy olyan helyes módszerre, amely egyszerre adja vissza egy film cselekményét, ugyanakkor bővíti annak univerzumát és egészen más oldaláról ismerjük meg a már egyszer látott sztorit.
Qedrák értékelése a Molyon
Végül, de nem utolsósorban egy olyan különleges kiadványra szeretnénk felhívni a figyelmet, amely valahol a művészeti album és kispróza-kötet határán egyensúlyoz, de olvasói egybehangzó véleménye szerint nemcsak letehetetlen, de igazán maradandó élménnyel is jár a forgatása. Simon Stålenhag elsősorban képzőművész, de a Mesék a Hurokból című albumának történetei irodalmi értékkel is bírnak, ahogy szavakba, személyes hangvételű elbeszélésekbe öntik a festményeken megelevenített alternatív 80-as évek Svédországának kisvárosi hétköznapjait.
Simon képeit órákig el tudnám nézegetni, annyira gyönyörűek, és úgy érzem, hogy az összefüggő sztori hiánya ellenére is egy nagyon lenyűgöző alternatív valóság tárult fel a szemeim előtt.
Ivenn értékelése a Molyon
Megjelent a 2020-as science fiction és fantasyajánló!
Olvasunk, beszélgetünk, vitatkozunk, kategorizálunk, minden év más kihívások elé állít minket, de mi rendíthetetlenül olvasunk tovább. Régi és új zsűritagok, együtt vetettük bele magunkat a feladatba 2020-ban is: elolvastuk a jelöltlistára került könyveket, hogy össze tudjunk állítani a fantasztikum kedvelőinek egy-egy különleges ajánlót, amelybe a legjobbnak ítélt regényeket válogattuk.
Fogadjátok, immár hatodik alkalommal, az SFF Vektor science fiction ajánlóját és fantasyajánlóját a tavaly megjelent könyvekből.
Hamarosan kihirdetjük az Év Könyveit is, és még a héten elindul a két közönségszavazás, amelyben a ti véleményeteket kérdezzük majd, hogy szerintetek melyik volt 2020 legmeghatározóbb sci-fi és fantasy olvasmánya?
Az Év Fantasy Könyve 2019-ben
Idén ötödik alkalommal, a közös zsűrizés eredményeként összeállítottunk egy ajánlót az előző évben megjelent és legjobbnak ítélt fantasyregényekből.
Ebből a tizenegy könyvből igyekeztünk most kiválasztani az év legerősebb, legfontosabb, leginkább kiemelkedő megjelenését, amelyre még évek múltán is úgy gondolhatunk, mint meghatározó olvasmányra; vagyis azt a regényt kerestük, amelyik méltó az Év Könyve címre.
2019-ben az SFF Vektor zsűrije döntése alapján az Év Könyve:
Moskát Anita: Irha és bőr
„A közvélemény szerint a teremtés hetedik napján Isten megpihent – a húsvéti átváltozásra pedig kipihente magát. Kiroppantotta elgémberedett gerincét, végignézett a világon, és arra gondolt: ezeket a derék állatokat elfelejtettem a képemre teremteni, micsoda igazságtalanság.”
Ha szeretnéd megismerni a kortárs fantasztikus irodalmat, Moskát Anita regényeinél kezdd. Nemcsak azok számára kötelező olvasmány minden könyve, akik úgy gondolják, hogy egy fantasybe kötelezően szükséges kard és sárkány, de azoknak is, akik kételkednek abban, hogy fantasyregényben lehet komoly, érett hanggal és magasirodalmi minőséggel találkozni.
Legújabb történetében, az Irha és bőrben az állatok elkezdenek emberekké változni… ami teljesen átformálja a társadalmat. Az írónő korábbi köteteiből ismerős lehet az egyéni stílus, a komplex témákra érzékeny hangvétel vagy az erős próza, ami ezúttal zavarba ejtően aktuális gondolatokkal társul. Társadalmi kérdésekről, emberségről, kirekesztésről, gyűlöletről és dühről ír: azokról a témákról, amik a mindennapjainkat jellemzik. Három főszereplőjén keresztül mélyre ás, traumákról beszél, lelki sérüléseket fed fel, hogy megmutassa, a „más”, az „idegen” mögött is egy hozzánk hasonló személyiség rejlik.
Az Irha és bőr nem mindennapi olvasmány; olyan regény, ami az olvasás után még nagyon sokáig ott fog motoszkálni a fejünkben.
Kiadta: GABO Könyvkiadó, puhatáblás, 608 oldal
Naná, hogy elolvasod. Ha szereted a fantasyt és figyeled az új megjelenéseket, ha jön szembe ajánlás róla, ha pittyegni kezd a mentális radarod Moskát Anita-regények közelében vagy ha megnézed a fülszöveget, úgysem hagyod ott. Ha elkezded, alighanem egy levegővel be is fejezed, mert nemigen találni benne olyan nyugvópontot, ahol félre lehet tenni, levegőt venni vagy visszalapogatni a felborzolódott idegszálakat.
Aztán – hogy véget ért, anélkül, hogy túl sok minden befejeződött volna – nem hagy békén.
Bíró_Júlia értékelése a Molyon
Az Év Science Fiction Könyveiről pedig itt írtunk.
Mindeközben június végéig várjuk olvasóink véleményét a sci-fi és a fantasy közönségszavazás oldalain.
Az Év Science Fiction Könyvei 2019-ben
Idén ötödik alkalommal, a közös zsűrizés eredményeképnt összeállítottunk egy ajánlót az előző évben megjelent és legjobbnak ítélt science fiction regényekből.
Ebből a tizenkét könyvből igyekeztünk most kiválasztani az év legerősebb, legfontosabb, leginkább kiemelkedő megjelenését, amelyre még évek múltán is úgy gondolhatunk, mint meghatározó olvasmányra, vagyis azt a regényt kerestük, amelyik méltó az Év Könyve címre.
Választásunk végül nem egy, hanem rögtön két könyvre esett. Így a 2019-ben megjelent sci-fi regények közül az SFF Vektor zsűrije szerint az Év Könyvei:
Johanna Sinisalo: A Nap Magja
és
Adrian Tchaikovsky: A pusztulás gyermekei
A finn Johanna Sinisalo regénye, A Nap Magja egy alternatív történelmi disztópia, egy társadalmi sci-fi, amelyben hangsúlyos a nemi szerepek kérdésköre. Egy olyan szelíden elnyomó társadalomban találjuk magunkat, ahol a módszeresen felépített áltudományos propagandának köszönhetően csak az alkalmazkodó és engedelmes nők maradhatnak termékenyek, továbbá minden élvezeti cikk és szer üldözendő “az általános közegészség védelmében”. A tiltólista élén a droghatású kapszaicint tartalmazó csilipaprika áll, amivel azonban a főhős egészen bensőséges viszonyt alakít ki.
A Nap Magja nemcsak az egyik kedvenc borítónk lett idén, de sokunknak az egyik legbizarrabb olvasmányélménye is. Hiszen a kötet, miközben rendkívül tudatosan építkezik, formabontó és kísérletező, ugyanakkor érzékeny és igencsak személyes hangot üt meg. Vigyázat, csípni fog!
Kiadta: Metropolis Media, fordította: G. Bogár Edit, puhatáblás, 336 oldal
Ebben a rövidke regényben minden a helyén van, mindenből pont annyi van és ott, amennyi és ahol az szükségeltetik, ahol a legnagyobb hatást éri el. Pont olyan, mint egy célzott, taktikai légicsapás.
gesztenye63 értékelése a Molyon
Nagyjából olyan, mint ha A szolgálólány meséjét Viktor Pelevin írta volna meg egy ihletettebb pillanatában, plusz még érződik benne a skandináv regények Amatkát idéző komor és szürreális minimalizmusa.
pat értékelése a Molyon
***
Adrian Tchaikovsky brit science fiction és fantasy szerzőt aligha kell bemutatni a hazai olvasóknak, hiszen minden eddig magyarul megjelent kötete osztatlan sikert aratott. Az idő gyermekei a 2017-es sci-fi ajánlónkban szerepelt, és abban az évben megnyerte a Molyon indított közönségszavazásunkat is. 2018-ban a Hadállat is bekerült az ajánlónkba, a közönségszavazáson pedig második helyezést ért el. A Pókfény a 2019-es fantasy ajánlónkban szerepel.
A pusztulás gyermekei tulajdonképpen Az idő gyermekei folytatása, és szintén óriási kritikai és közönségsikert aratott. (A napokban nyerte el a British Science Fiction Association díját.) Nem csoda, hiszen mindkét könyv egyesíti a kortárs tudományos fantasztikum legnépszerűbb és legelgondolkodtatóbb témáit, a poszthumanizmust, az evolúció, mint versengés és együttműködés kérdéseit, illetve a kommunikációs csapdák veszélyeit. Ráadásul mindezt olyan izgalmas és egyedi nézőpontból teszi, olyan különleges szereplőket mozgatva, amitől ez a történet egyszerűen felejthetetlen lesz. Már az első kötet ereje is a megszokottól eltérő, radikálisan új nézőpont kidolgozásában rejlett, és ez fokozottan igaz a folytatásra, hiszen A pusztulás gyermekeiben új fajokkal és újabb fejlődési iránnyal szembesülünk. Ráadásul ennek a kötetnek az egyik, már-már horrorba illő történetszála azokat a olvasókat is fogva tartja, akiknek az első rész epikusabb építkezése esetleg lassúnak bizonyult.
Ez egy nagy kaland lesz!
Kiadta: Fumax Kiadó, fordította: Habony Gábor, keménytáblás, 592 oldal
Ez egy gyönyörű elképzelés, olyan magasabb szintű kapcsolatrendszert mutat be, ami túlmutat a hagyományos gondolkodáson.
csartak értékelése a Molyon
Bravúrosan bánik az élet minden szintű szerveződésével, a terekkel és az időbeli távlatokkal egyaránt, miközben bizarr és nagyon szerethető karakterrajzokkal teszi átélhetővé, átérezhetővé a nemlétezőt és/vagy elképzelhetetlent.
Oriente értékelése a Goodreads-en
Az Év Fantasy Könyvéről pedig itt írtunk.
Mindeközben június végéig várjuk olvasóink véleményét a fantasy és a sci-fi közönségszavazás oldalain.
Megjelent a 2019-es science fiction és fantasyajánló!
Olvasunk, beszélgetünk, olvasunk, vitatkozunk, olvasunk, kategorizálunk, olvasunk, lelkesedünk: minden év más kihívások elé állít minket. A zsűriből volt, aki maradt, volt, aki új tagként próbálta ki magát, de mindig örömmel vetjük bele magunkat a feladatainkba – ezúttal is mindannyian elolvastuk a jelöltlistára került könyvek több, mint felét, hogy össze tudjuk állítani az ajánlót, melybe az általunk legjobbnak ítélt regényeket válogattuk. Ez még azonban csak az első lépés lesz: hamarosan kihirdetjük az Év Könyveit is!
Addig is fogadjátok, immár ötödik alkalommal, az SFF Vektor science fiction és fantasyajánlóját.
Fantasy és sci-fi kisprózák 2019
A rövidprózákat tekintve 2019 a korábbi évekhez hasonlóan érdekes volt. A várt antológiasorozatok folytatásai mellett akadtak szép számmal új kötetek, amik izgalmas olvasnivalóval szolgáltak mind a fantasy, mind a sci-fi rajongóknak.
Rögtön elsőként egy igen kellemes fantasy meglepetéssel kell nyitnunk: ki hitte volna, hogy megjelenhetnek Karin Tidbeck novellái itthon? A svéd írónő regényét 2017-ben mi is a legemlékezetesebb olvasmányaink közé választottuk, így nagyon vártuk a novelláskötetét is.
Az Amatka után melyikünk ne várt volna egy bődületesen orbitális, irdatlanul skandináv weird durranást? (…) ezek a novellák rendkívül figyelemre méltó, elgondolkodtató, érett írások
gesztenye63 értékelése a Molyon
Fantasy kisregényeket tekintve nem voltunk elkényeztetve 2019-ben, viszont P. Djèlí Clarktól A 015-ös villamos kísértete abszolút hiánypótlónak bizonyult.
a hangulat, az csillagos ötös. Az alternatív történelmi arkánpunk világban megvan a potenciál, a szöveg stílusa is kellemes, és kifejezetten üdítő volt egy sima „hétköznapi” esetről olvasni, szóval a bizalom megvan bennem.
Dávidmoly értékelése a Molyon
Szerencsére tavaly is olvashattunk a mindig zseniális Ted Chiangtól egy novelláskötetet, amiben legalább annyira lenyűgöző és okos írások jelentek meg, mint előző, Életed története című könyvében. Reméljük, hogy ha nem is egy teljes kötetnyit, de hamarosan újra olvashatunk a szerzőtől újabb novellákat.
Kevésbé stílusvegyes ez a kötet, mint az első volt, és az arányeltolódás az én ízlésemnek kedvezett: mély, elgondolkodtató, de ízig-vérig sicence fiction írások szinte egytől egyig, és mintha tematikailag is összekötné őket a döntési paradoxonok és a szabad akarat problémájához való vissza-visszatérés.
Oriente értékelése a Molyon
Az Elektronikus állam nagyon különleges kiadvány: egyszerre album és kisregény, vizuális és szöveges művészet egybefonódva. A svéd Stålenhag története, amit a képei köré írt, egyszerre érdekes és nyugtalanító, a kivitelezés pedig páratlan, ráadásul a szöveg és kép együtt valami többet is ad, mint külön-külön. Mindenkit buzdítunk rá, hogy nézzen bele az idén megjelent másik kötetébe is!
Szeretném, ha Simon Stålenhag képregényeket is készítene. Ritkán érzem azt, hogy valakinek ennyire sikerülne egymáshoz hangolni a képi világot és a szöveget. Hogy ennyire egymásba simulna a leírtak és a megfestettek hangulata, mondanivalója.
ViraMors értékelése a Molyon
A 2019–ben elhunyt, legendás szerkesztő, Gardner Dozois 35 éven keresztül válogatta ki a szerinte legjobb, legérdekesebb sci-fi írásokat. A tavaly megjelent A legjobbak legjobbjai 1. az utóbbi két évtized merítésébe enged bepillantást, és vita nélkül állíthatjuk, hogy a vaskos kötetben minden sci-fi olvasó találni fog sok, az ízlésének tetsző novellát.
ha végignézem a tartalomjegyzéket, nagyon sokról beugrik valami jó. Egy érdekes ötlet, egy szerethető hangulat, egy szép stílus, egy ügyesen bemutatott karakter vagy szituáció – szóval elég jó áttekintő kötetnek érzem.
Dominik_Blasir értékelése a Molyon
A kínai gyökerekkel rendelkező, Amerikában alkotó Ken Liu ezúttal nem novellistaként van jelen a Láthatatlan bolygókban, hanem mint szerkesztő: célja szerint igyekszik bepillantást engedni Kína SF irodalmába (jelentsen ez sci-fit vagy valami mást), mi pedig talán kicsit jobban megértjük, milyen kérdések is foglalkoztatják a világ legnépesebb országának lakóit.
Érdekes és élvezetes volt olvasni ezeket a történeteket, volt bennük minden, ami a jó sci-fikben lenni szokott: társadalomkritika, technológiai víziók, lélektani problémák az előzőkkel összefüggésben, s persze ezeken felül jelen van valami speciálisan kínai is – olyan látásmód vagy attitűd, amely különbözik az általunk megszokottól.
LRn értékelése a Molyon
Jonathan Strahan antológiáit már nem sokaknak kell bemutatni, a 2019-ben megjelent kötetben olyan szerzőktől olvashatunk ragyogó sci-fi és fantasynovellákat, mint N. K. Jemisin, Alyssa Wong, Maria Dahvana Headley, Daryl Gregory, Elizabeth Bear, vagy éppen a mindig csodálatos Ursula K. Le Guin.
Azt szeretem benne a legjobban, hogy mindegyik írás egy másik világba repít el, és ez a kötet valóságos kaleidoszkópja a különböző világoknak. Annyiféle stílus, mentalitás, történetszövés, hozzáállás tükröződik benne, hogy az ember csak bódultan kapkodja a fejét. Mintha Alice nem egy, hanem sok üregen keresztül zuhanna le. Nem, nem mindegyik a mi szánk íze szerint való, de roppant nárcisztikus lenne elvárni, hogy egy ősz hajú ausztrál pasas a kedvünkért mellőzzön egy csomó szokatlan gyöngyszemet.
Amadea értékelése a Molyon
A GABO Könyvkiadó magyar szerzőket válogató antológiája is már másodjára jelent meg tavaly, a 2019-es kötetben is a fantasy túlsúlya jellemző, ugyanakkor akad benne sci-fi is – és igazából zsánertől függetlenül ezek mind remek magyar írások, aminek csak örülni lehet.
Sokkal jobb ez a kötet, mint amit vártam tőle. Meglepően egyenletes, és magas színvonalú novellákkal van tele, amik nagyon szépen reflektálnak a nagy magyar valóságra. Természetesen nem lett mindegyik történet a kedvencem, mégis úgy érzem, hogy ez a válogatás bármikor megállná a helyét egy nemzetközi megmérettetésen is.
kvzs értékelése a Molyon
Hogy mi várható 2020-ban, az a könyvpiac aktuális helyzete miatt igen kérdéses, de reméljük, hogy a jövőben sem kell rövidprózák nélkül maradnunk.
SFF Vektor 