Mik azok a franchise ill. osztott világos regények, és miért nem szerepelnek a listákon?

Az osztott világok olyan fiktív „univerzumok”, amik nem egyetlen szerzőhöz kötődnek, hanem több szerző kooperációjából alakulnak ki. Ezeknél a műveknél jellemzően egy vagy több szerkesztő irányítja és kontrollálja a világhoz tartozó (sokszor kifejezetten népes) műhely alkotási folyamatát, figyelve arra, hogy az elkészült írás illeszkedjen az osztott világ ismereteihez, célközönségének elvárásaihoz. A két legismertebb példa talán a Star Wars és a magyar Mysterious Universe világa. 
A félreértések elkerülése végett: ha két szerző közösen jegyez egy könyvet vagy könyvsorozatot (pl. A Hosszú Föld), vagy több szerző bújik közös álnév mögé (James S. A. Corey), esetleg egy szerző halála után egy másik fejez be egy sorozatot (pl. Robert Jordan és Brandon Sanderson), attól nem számít osztott világnak az adott irodalmi univerzum.

A franchise regények olyan művek, amik egy alapvetően nem irodalmi világhoz kapcsolódnak, hanem videó- vagy szerepjátékok, filmek univerzumának bővítésére jöttek létre, az adott termék népszerűségének növelésére íródtak (tehát előbb volt az egyéb kereskedelmi termék, és csak utána az irodalmi megvalósítás). Ilyenek például a különböző filmek regényváltozatai, a Star Wars, az Alien univerzumában játszódó regények, vagy mondjuk a Mass Effect, az Assassin’s Creed és a Warcraft játékhoz kapcsolódó regények, de a Warhammer világai, vagy a Forgotten Realms és a M.A.G.U.S. szerepjáték világa is ide tartozik. A franchise regények tipikusan osztott világokban játszódnak, bár előfordulhat, hogy valamely univerzumhoz tartozó sorozatot egyetlen szerző visz végig.

A jelöltek közül azért zártuk ki ezeket a könyveket, mert egyrészt a többségük egy bizonyos célközönséghez szól, akik már amúgy is figyelemmel kísérik a megjelenésüket, másrészt sokszor az adott világ ismerete nélkül a könyvek erősen veszítenek az élvezeti értékükből.

Konkrét sorozatokkal kapcsolatos kérdések

Miért nem számítottak Glukhovsky Metró-regényei franchise regényeknek?

A Metró-regények két, egymástól jól elkülöníthető részre oszlanak: egyrészt ott van Glukhovsky eredeti Metró-trilógiája, másrészt ott van az ezekhez kapcsolódó „Metró 2033 Univerzum” nevű osztott világ. Glukhovsky többször is nyilatkozta, hogy ő ezt a két sorozatot különálló univerzumoknak tekinti, és a trilógia regényei ellentmondhatnak (sőt, ellent is mondanak) az M2033U regényeknek. (Ezért nem is szerepel Glukhovsky regényein az M2033U logó, ami minden más Metró-regényen szerepel.) Emiatt a szétválasztás miatt döntöttünk úgy, hogy a Metró-trilógia köteteit nem tekintjük franchise regénynek (és így a harmadik kötet 2015-ben szerepelt a jelöltek között, sőt, az ajánlólistára is felkerült), ám a Metró 2033 Univerzum köteteit franchise-nak tekintjük, és kizárjuk a jelöltek közül.

Mi a helyzet Lukjanyenko Őrség-sorozatával? Miért került fel az IdőŐrség a 2015-ös jelöltlistára, és felkerülnek-e majd a további Őrség-regények?

Bár Lukjanyenko eredetileg egyedül kezdte el az Őrség-regényeket írni, mára eredeti nyelven húsznál is több könyv jelent meg a sorozatban, tíznél is több szerző tollából. Ebből adódóan egyértelműen egy irodalmi osztott világról beszélhetünk, és mint ilyet, a listára nem vesszük fel.

Az IdőŐrség esetében sajnos hibáztunk: még mi is kicsit bizonytalanok voltunk a definícióban, ezért átsiklottunk felette. Végül a tíz ajánlott könyv közé nem került, így nem befolyásolt semmit a tévedésünk, de részben ennek az esetnek a hatására alkottuk meg a mostani definíciónkat.

A jövőben a fent említett okok miatt nem tesszük fel az Őrség-regényeket a jelöltlistára.

Miért nem számítanak a Vaják-regények franchise regényeknek? Nem a számítógépes játékok alapján íródtak?

Bár legtöbben előbb ismerkedtek meg a Witcher játéksorozattal, mint Sapkowski regényeivel, valójában a regények a korábbiak: a könyvek a kilencvenes években jelentek meg Lengyelországban, míg a játék csak 2007-ben debütált. Vagyis nem a regények folytatják/adaptálják a játéksorozatot, hanem fordítva: a játék készült a regények alapján. Az pedig, hogy valamiből utólag filmet/játékot/akármit csináltak, nyilván nem diszkvalifikálja az adott kötetet.