Az Afganisztánban szolgáló magyar őrnagy, Márk és ötfős, harcedzett csapata egy látszólag egyszerű megbízatást kap: át kell adniuk a magyarok felelősségi területét Kabulban az amerikai erőknek. De Afganisztánban nincs rutinfeladat, itt minden nap újabb kihívásokat tartogat. A végrehajtás közben váratlanul bekövetkező, rendkívül szokatlan időjárás-változás, egy irtózatos erejű elektrosztatikus vihar, majd egy tálib rajtaütés olyan irányba tereli a magyar katonák sorsát, ami az egész emberiségre is drasztikus fenyegetést jelenthet. Márk és osztaga hamar szembesül azzal, hogy van rosszabb a földi pokolnál.
A 2021-es év első sci-fi megjelenése nem szokványos darab: James Powell 2084 – Az eltűnt jég nyomában – Képzelt riport a klímaváltozásról egy jövőbe vetített fiktív interjúkötet. Az Athenaeum Kiadó gondozásában jelent meg és felkerült a 2021-es sci-fi jelöltlistánkra.
Athenaeum Kiadó Fordította: N. Kiss Zsuzsa Puhatáblás 250 oldal ISBN: 9789635430062
2084-et írunk. Idős kutatók, tudósok, szakértők, politikai vezetők és humanitárius követek emlékeznek vissza a globális felmelegedés több évtizeddel korábbi kezdeteire, fordulópontjaira és következményeire. A velük készült fiktív interjúk révén bejárjuk az egész világot, hogy megtudjuk, mi történt az emberiséggel és az élővilággal a 21. században. Áradások, tengerszint-emelkedés, szárazságok és tüzek, politikai szélsőségek és migráció, fajok pusztulása… A könyv szerzője, James Powell bemutatja, milyen sors vár Földünkre és az emberiségre – ha nem teszünk ellene sürgősen. James Powell geológus, geokémikus, klímakutató, több amerikai felsőoktatási intézmény (Oberlin College, Reed College, Franklin & Marshall College), a Franklin Institute és a Los Angeles-i Természettudományi Múzeum korábbi elnöke. 1987-ben kisbolygót neveztek el róla (9739 Powell). „1912-ben a globális felmelegedés puszta elmélet volt csupán. Néhány tudós valós eshetőségnek vélte, de ismereteik hézagossága okán nem kiáltottak veszélyt. Sőt ezek a tudósok érthető módon úgy gondolták, hogy egy melegebb világ az emberiségnek előnyt is jelenthet. Születésem évében, egy kerek évszázaddal később már vitathatatlan volt, hogy a globális felmelegedés valós, az ember műve, és veszélyes az emberiségre. Ám egy kampány, melyet elsősorban az akkori idők óriás olajtársaságai finanszíroztak, a fél világ közvéleményénél és számos politikusánál elérte, hogy szemet hunyjanak a folyamat felett, és a dogmákat és a hazugságokat többre tartsák unokáik jövőjénél.”
Megjelent Maja Lunde Kékség, illetve Sophie Mackintosh Kék sorsjegy című regénye a héten. Maja Lunde nevét ismerhetik már a hazai olvasók: A méhek története című regényében is egyfajta klímaszorongást dolgozott fel félig történelmi, félig futurisztikus környezetbe, illetve családi drámákba ágyazva. Mindkét könyv besorolásra vár, egyelőre nem kerültek fel az idei jelöltlistákra.
Cser Kiadó Fordította: Patat Bence Keménytáblás 272 oldal ISBN: 9789632786100
Maja Lunde 2015-ben egy csapásra meghódította a világot A méhek története című könyvével. Sorozatát most az ember és a természet sérülékenységéről szóló új regénnyel folytatja. Ezúttal az élethez leginkább szükséges anyagért, a vízért folytatott küzdelmet helyezi a középpontba. 2017: Signe, a környezeti aktivista nemsokára 70 éves, de nem fél a tengertől. Nyugat-norvégiai szülőfalujából egyedül indul el egy vitorláshajón a francia tengerpart felé, hogy ott találkozzon a férfival, akit valaha nagyon szeretett. A hajó különleges rakománya szorosan kapcsolódik a kék bolygó sorsához. 2041: David fiatalnak érzi magát ahhoz, hogy apa legyen, ám kislányával egyedül marad. Kettesben menekülnek a szárazságok sújtotta Dél-Európából észak felé, mivel már nem jut elegendő víz mindenkinek. Minden megváltozik, amikor az ország belsejében, egy kiszáradt kertben rátalálnak egy elhagyott, régi vitorláshajóra.
Athenaeum Kiadó Fordította: N. Kiss Zsuzsa Puhatáblás 204 oldal ISBN: 9789635430000
Életed lottója: ha egyszer húztál, nincs visszaút Borzongató regény az anyaságról, az egyéniségről, a szabad akaratról, a sorsról, az emberi vágyakozásról és az állati ösztönről.
Calla tudja, hogy működik a sorslottó. Mindenki tudja. Amikor először megjön egy lány havivérzése, jelentkezik a lottózóban, hogy megtudja, miféle nő lesz belőle. A fehér sorsjegy gyermekekre jogosít. A kék sorsjegy szabadságra. Leveszik a válladról a döntés rettentő terhét. És ha egyszer húztál, nincs visszaút. De mi van, ha tévedés a neked jutott élet? A Kék sorsjegy felkavaróan beszél a szabad akaratról, az anyaság problémáiról, emberi mivoltunk és állatias ösztöneink széles határmezsgyéjéről. A brit írónő, Sophie Mackintosh 1988-ban született. Első, a The Water Cure című regényét Man Booker-díjra jelölték 2018-ban.
Ahogy az elmúlt években, úgy most is fontosnak tartjuk, hogy a tavalyi legjobb sci-fi és fantasy regények és kisprózák mellett a zsánerolvasó közönség figyelmét felhívjuk olyan könyvekre is, amik a jelöltlistán lévő címeken túl még érdekesek lehetnek a számukra. Ezek lehetnek határterületen mozgó regények, de ugyanígy osztott világ kiadványok, újrakiadások vagy ifjúsági művek, amelyek ugyan kimaradnak az ajánlólistánk alapját képező gyűjtésből, ennek ellenére nagyon szerettük őket, és másoknak is szívesen ajánlanánk ezeket.
Ha van igazán régóta várt csemege ezen a listán, akkor az Robert McCammontól az Egy fiú élete. Klasszikus felnövésregény Alabamában, szép hosszú olvasmány, amibe élvezet belemerülni.
A 664 oldal gyorsan elrepül – az epizodikusan felépülő regény nagyon olvasmányos, és rengeteg személyes élményt felidéz mind a főhős gyerekkori tapasztalataival, mind bizonyos mellékszereplők történetei kapcsán. És van benne minden: gyilkosság, dinoszaurusz, western-jelenet, iskolai bunyó, rejtélyek dögivel, fejlődéstörténetek, társadalmi problémák értelmezése, s persze álmok és érzelmek. (…) A gyermeki szabadság mámorára emlékezteti az olvasót, így akármilyen hosszú is a könyv, nem szívesen érünk a végére. A mágia és a nosztalgia azonban nem csupán eszképizmus, hanem szembesítés is.
Kevés iraki szerzőt ismerünk itthon, de talán a Frankenstein Bagdadban ezen is változtathat. Különös kötet: szépirodalom, de átjárja a misztikus hiedelemvilág, igazán izgalmas kaland arab környezetben.
A sorsok könyve ez, mely magába foglalja a különböző felekezetekhez tartozó emberek tragédiáját, fájdalmát, kilátástalanságát és reményvesztettségét, mindezt a XXI. század hajnalán. (…) Az arab mesélők mindig is szerették a miszticizmust, ami körüllengi a történeteiket. Ebben az esetben is nagyon jót tett a regénynek ez a fajta mesélésmód. Az emberi érzelmek teljes skáláján végigzongorázik, és a legváratlanabb pillanatokban ugrik feljebb vagy éppen lejjebb egy oktávot, ezzel is megragadva az olvasó lelkét, hogy még jobban beleszője a történet kusza szálaiba.
Sigríður Hagalín Björnsdóttir különös apokaliptikus regényének, A sziget olvasását nem amiatt érezzük fojtogatónak, mert egy csapásra elszigetelődik rengeteg ember és az életben maradásuk a tét, hanem azért, mert nagyon is ismerősek a módszerek, amikkel az izlandiak lassan a külföldiek és egymás ellen fordulnak.
Ijesztő vízió, de megcáfolhatatlan, és a szomorú vég felé dübörgést csak néha szakítja meg egy-egy életkép a régi izlandi létformáról, vagy néhány jól sikerült portré a naiv újságíróról, a kisgyermekes anyáról vagy a kíméletlen politikusról.
Csillogó intelligenciával megírt könyv, ami a súlyos mondanivaló mellett még magával ragadó olvasmányélményt is nyújt.
A tavalyelőtti 2050-hez hasonló 48 másképp is ifjúsági novelláskötet, de ezúttal az alternatív történelem terepén kalandozhatunk – ismert és kevésbé ismert szerzők játszottak el a gondolattal, hogyan is alakulhatott volna az 1848-as forradalom.
1848 másképp? De hogyan, másképpen?
Több verziót is kaptunk a válaszra a kötetben: van, amely alternatív történelmi szálakkal dolgozik. megnézhetjük, milyen lett volna a világ, ha győz a forradalom; ha az oroszokat a magyarok hívják segítségül és nem az osztrákok; ha Kossuth sokkal előbb meghal, és kénytelenek a forradalmárok már 48-ban békét kérni. Némelyik ötlet mosolygós, mások elgondolkoztatóak, de ötlet mind. Igaz, én szeretem a „Mi lett volna, ha…?” játékot.
Az Athenaeum Kiadó sorozata, amiben a fantasztikum segítségével mutatnak be tudományos kérdéseket – vagy fantasztikus világokat mutatnak be tudományosan – mindig izgalmas, nincs ez másképp a Párhuzamos univerzumokkal sem, amiben most a társadalomtudomány mellett a természettudomány is fontos szerepet kap.
Egy ugyanarra a tematikára épülő sorozat egyik legnagyobb veszélye, hogy elhasználtá válik-e az alapötlete. Az újonann behozott tudományterületek, mint a csillagászat és a fizika mellett rendre megjelenő Trónok harca, Star Wars, Harry Potter vagy Star Trek köré épülő elemzések se enyhítik ezt az előérzetet, sőt egyfajta biztonsági játék érzetét kelti a kötetet összeállítók részéről. Azonban a jól bejáratott franchise-ok szerencsére tartalmaznak még annyi muníciót, hogy egy-egy újabb, érdekes eszmefuttatásokra épülő írás szülessen róluk.
Ajánlottuk már az Időfutárt is, ezt a remek, rádiójátékból kinőtt ifjúsági könyvsorozatot. Tavaly megjelent a 8. kötet, e mellé pedig kaptunk egy színdarabot is, ami egyaránt szórakoztató olvasva és színpadon előadva is. Kicsiknek és nagyoknak is egyaránt ajánlani tudjuk.
A szereplők továbbra is sziporkáznak, elrontanak mindent aztán mágikus módon jól jönnek ki belőle. A mindennapi és általános műveltségemet, még mindig sikerül fejlesztenie, ebben a részben tanultam a kovászról és a pszichodrámáról és ezek csak azok, amiket most hirtelen fel tudtam idézni.
Végül pedig egy klasszikust ajánlunk, a Frankenstein új kiadása ugyanis eddig magyarul meg nem jelent részeket és Mary Shelley második előszavát is tartalmazza, ami miatt nemcsak azoknak lehet érdekes, akik először ismerkednének meg a sci-fi egyik ősével, hanem akik már olvasták a történetet.
Sok mindenről szól ez a regény, amire nem számítottam, így érdekesebbnek is bizonyult az előzetes elképzeléseimnél. A szöveg maga eleve tartogat kihívásokat, de belerázódva a gótikus „építkezési stílusba” szinte már bántott egy-egy gyors, eseményközpontú fordulat. Ami viszont váratlanul ért, az a regény intellektuális bátorsága – tekintve az írónő életkorát és a korszakot, amelyben alkotott. Ez nem egyszerű „rémtörténet”, a lehetséges olvasatok a mai olvasót is meglephetik és töprengésre bírják.
Év eleji bejegyzésünk óta további három könyv várható megjelenéséről értesültünk, amelyek a zsűritagok véleményezését követően akár a 2020-as sci-fi jelöltlistára is felkerülhetnek majd.
Az Androméda törzs folytatása, Az Androméda evolúció Michael Crichton és Daniel H. Wilson szerzőpáros neve alatt jelenik majd meg az Alexandra Kiadónál. Áprilisban érkezik Marc-Uwe Kling QualityLand című humoros-szatírikus regénye a Helikon gondozásában, míg az Athenaeum Kiadó május elejére ígéri Sophie Mackintosh disztópiáját, a Kék sorsjegyet.
Ahmed Szadavi: Frankenstein Bagdadban c. regényét három zsűritagunk vizsgálta meg, és egybehangzó véleményük alapján se fantasyként, se sci-fiként nem állítható jelöltlistára, inkább misztikus regénynek tekinthető. Emiatt úgy döntöttünk, egyik jelöltlistára sem kerül fel.
Ahogy az elmúlt években, úgy most is fontosnak tartjuk, hogy a tavalyi legjobb sci-fi és fantasy regények és kisprózák mellett a zsánerolvasó közönség figyelmét felhívjuk olyan könyvekre, amik érdekelhetik az olvasókat. Ezek lehetnek határterületen mozgó regények, de ugyanígy szakkönyvek, újrakiadások vagy ifjúsági művek, amelyek ugyan kimaradnak az ajánlólistánk alapját képező gyűjtésből, ennek ellenére nagyon szerettük őket, és másoknak is szívesen ajánlanánk ezeket.
Először mindjárt egy nyugtalanító könyvvel kezdünk. Jennie Melamed regénye, a Lányok csöndje felfogható ugyan disztópiának, de ennél sokkal fontosabb az a zsigeri erejű felismerés, ami szépen kibontakozik a könyv lapjain. És ami valószínű senkit nem hagy hidegen. Kegyetlen, mégis szuggesztív könyv – aki felkészült a legrosszabbra, az mindenképpen olvassa el a könyvet, mert megéri.
Sejtettem, hogy ez nem lesz egy könnyű regény, de arra nem számítottam, hogy ennyire meg fog viselni.
A norvég Maja Lunde könyve, A méhek története a jól ismert felépítést követi: három szálon halad a cselekménye, a XIX. századi Angliában, jelenünk Amerikájában és a XXI. század végi Kínában. A regény története egyszerre szól a szülők és gyermekeik kapcsolatáról, valamint arról az ökológiai katasztrófáról, ami felé vészesen rohan az emberiség.
A könyv legnagyobb üzenete szerintem, hogy van remény. Ki-ki ráébredhet saját hibájára, az ember rájöhet arra, hogy nem megfelelően tekint a természetre, a szülők ráébredhetnek, hogy valójában gyermekeiknek mi a jó, vagy hogy valójában milyen helyet is foglalhatnak el az életükben.
J. G. Ballardot talán se a sci-fi, se a szépirodalom olvasóinak nem kell bemutatni, hiszen magyarul megjelent művei közt találunk mindkettőre példát. Ezért is érdekes a Toronyház, ami valahol átmenetet képez a kettő között. A korában futurisztikusnak számító, önellátó, óriási toronyház társadalmának széthullása egyfajta metafora az emberi psziché szétesésének. Bár talán már eredeti megjelenésekor sem lehetett szigorúan sci-finek tekinteni, irodalmi értékei miatt mégis időtálló könyvről van szó, ami bőven ad gondolkodnivalót mindenkinek, aki hajlandó elmerülni az anarchiába süllyedő mikrotársadalom történetében.
metafora az emberi psziché dezintegrálódásáról, ahogy a mentális építmény a maga belső logikájával és önellentmondásaival szépen önmagába roskad
Valamivel könnyedebb mű a Restart – már ha könnyedebbnek lehet tekinteni egy regényt, ami azzal foglalkozik, hogy mi lenne, ha visszahozhatnánk valakit a halálból?
Leginkább kalandregény, a fantázia játéka, ami egy orvosi megfigyelés utóéletét szövi tovább
Szintén a kalandosabb vonalat képviseli a nagysikerű Időfutár folytatása, Az ellopott időgép, ami bár ízig-vérig ifjúsági történet, sziporkázó ötletességével, szellemességével és szerethető karaktereivel a felnőtt olvasót sem hagyja hidegen, nem hiába szeretjük mi is nagyon ezt a sorozatot. Ugyancsak ifjúsági, ráadásul novelláskötet a 2050 című kötet, amiben viszont már sokkal komolyabb témák is felbukkannak. A szerzők (veteránok és kezdő írók) nemcsak arról gondolkodnak el, milyen lesz tinédzsernek lenni a XXI. század közepén, de mindezt úgy adják elő, hogy idősebbek és fiatalabbak egyaránt eltöprenghetnek a ránk váró „szép új világ” kihívásain. Minden korosztálynak nagyon ajánljuk!
Hiánypótló. Egységes. Fontos. Komolyan veszi az olvasóját.
És ha már ifjúság, a korábban Tóth Csaba szerkesztette, fantasztikum és társadalomtudományok kapcsolatát boncolgató könyvsorozat tavalyi kötete éppen a pedagógiával foglalkozott. Nagy Ádám a Nevelj jedit! szerzőivel együtt azt vizsgálta behatóan, milyenek is a fiktív világok iskolái, és mit tanulhatunk belőlük a mindennapokban. A Végjáték és a Star Trek sci-fi univerzumai mellett előkerül a Harry Potter, de Stephen King is, úgyhogy szinte mindenki találhat kapcsolódási pontot.
A legtöbb írás nem ragad le egy-egy univerzum pedagógiai bemutatóján, hanem az adott világ problémáival konkrét párhuzamot von saját társadalmunk oktatásával.
Végezetül pedig egy újrakiadásra szeretnénk felhívni a figyelmeteket: a GABO Könyvkiadó gondozásában megjelent Asimov Alapítvány-trilógiája – ráadásul új fordításban, ami egyrészt modernizálta és kijavította a szöveg esetleges hibáit, másrészt viszont megtartotta a klasszikusra jellemző hangulatot és kifejezéseket.
SFF Vektor 