Miért szerepelnek a folyóiratokban folytatásokban megjelenő regények a jelöltek listáján, és miért csak 2017-től szerepelnek ezek a könyvek?

Amikor elindítottuk az ajánlólistákat, az otthoni polcainkra nézve az előző évek kötetmegjelenéseit láttuk, és nem gondoltuk teljesen végig, hogy milyen speciális esetek fordulhatnak elő ezeken kívül, amiket érdemes lenne jelölnünk. „Regényt úgyis legfeljebb két kötetben adnak ki”, gondoltuk anno, egészen addig, amíg rá nem ébredtünk, hogy nemcsak a hagyományos kötetformátumra kellene figyelnünk, hanem a folyóiratokra is – 2016-ban például elkerülte a figyelmünket, hogy a Galaktika XL-ben megjelent Fedina Lídia Hét pecsét című regénye, amivel mindenképpen foglalkoznunk kellett volna.

A 2016-os figyelmetlenség ellenére úgy gondoljuk, hogy az ilyen, több részletben, folytatásokban megjelent művek is ugyanolyan regények, mint kötetben megjelent társaik. Az elsődleges válogatási elvünk a tartalom, nem pedig az, hogy milyen formában adtak ki egy könyvet, ezért úgy döntöttünk, hogy 2017-től fokozottan figyelünk az ilyen esetekre, és ettől kezdve ezek a regények felkerülnek a sci-fi vagy fantasy jelöltlistára.

Mi a helyzet azokkal a regényekkel, amik korábban folytatásokban (pl. egy magazinban) jelentek meg, később pedig önálló kötetként is?

A folyóiratokban korábban folytatásokban megjelent regényeket is már megjelentnek tekintjük, így az esetleges új kiadásaik újrakiadásnak számítanak akkor is, ha önálló kötetben ez az első megjelenésük. (Ilyen volt pl. 2014-ben Alfred Bestertől Az arcnélküli ember, ami korábban már megjelent a Galaktika 65-68. számaiban.) Ez szinkronban van azzal az elvünkkel, ami alapján az első alkalommal folytatásokban megjelenő regények felkerülnek a jelöltlistákra.

Mi a helyzet a novellánként külön megjelenő novellafüzérekkel?

Ha egy kiadó egymással összefüggőnek tűnő novellákat közöl (akár egy magazin nem egymást követő számaiban, akár elektronikusan, akár novellánként külön papírkiadásban), ám nem jelöli egyértelműen, hogy ezek egy lezárt novellafüzért alkotnak, azt nem tekintjük folytatásokban megjelenésnek. Ennek oka egyszerű: ilyenkor nem tudjuk, hogy vége van-e már a sorozatnak, ezért nem lehet eldönteni, mikor kellene a novellafüzért egyetlen regényként feltennünk a jelöltlistára. Amennyiben a kiadó a későbbiekben a novellákat kiadja egyetlen kötetben (vagy folytatásos formában megjelennek egy magazinban), azt új megjelenésnek tekintjük.

Gabriel Wolf művei például tipikusan ilyen formában szoktak megjelenni: először három-négy hosszabb-rövidebb novella/kisregény jelenik meg e-könyvként, majd később egyben is megjelennek, általában papíron és elektronikusan egyszerre.