Az Év Science Fiction Könyvei 2019-ben

Idén ötödik alkalommal, a közös zsűrizés eredményeképnt összeállítottunk egy ajánlót az előző évben megjelent és legjobbnak ítélt science fiction regényekből.
Ebből a tizenkét könyvből igyekeztünk most kiválasztani az év legerősebb, legfontosabb, leginkább kiemelkedő megjelenését, amelyre még évek múltán is úgy gondolhatunk, mint meghatározó olvasmányra, vagyis azt a regényt kerestük, amelyik méltó az Év Könyve címre.

Választásunk végül nem egy, hanem rögtön két könyvre esett. Így a 2019-ben megjelent sci-fi regények közül az SFF Vektor zsűrije szerint az Év Könyvei:

Johanna Sinisalo: A Nap Magja

és

Adrian Tchaikovsky: A pusztulás gyermekei

A finn Johanna Sinisalo regénye, A Nap Magja egy alternatív történelmi disztópia, egy társadalmi sci-fi, amelyben hangsúlyos a nemi szerepek kérdésköre. Egy olyan szelíden elnyomó társadalomban találjuk magunkat, ahol a módszeresen felépített áltudományos propagandának köszönhetően csak az alkalmazkodó és engedelmes nők maradhatnak termékenyek, továbbá minden élvezeti cikk és szer üldözendő “az általános közegészség védelmében”. A tiltólista élén a droghatású kapszaicint tartalmazó csilipaprika áll, amivel azonban a főhős egészen bensőséges viszonyt alakít ki.
A Nap Magja nemcsak az egyik kedvenc borítónk lett idén, de sokunknak az egyik legbizarrabb olvasmányélménye is. Hiszen a kötet, miközben rendkívül tudatosan építkezik, formabontó és kísérletező, ugyanakkor érzékeny és igencsak személyes hangot üt meg. Vigyázat, csípni fog!

Kiadta: Metropolis Media, fordította: G. Bogár Edit, puhatáblás, 336 oldal

Ebben a rövidke regényben minden a helyén van, mindenből pont annyi van és ott, amennyi és ahol az szükségeltetik, ahol a legnagyobb hatást éri el. Pont olyan, mint egy célzott, taktikai légicsapás.

gesztenye63 értékelése a Molyon

Nagyjából olyan, mint ha A szolgálólány meséjét Viktor Pelevin írta volna meg egy ihletettebb pillanatában, plusz még érződik benne a skandináv regények Amatkát idéző komor és szürreális minimalizmusa.

pat értékelése a Molyon

***

Adrian Tchaikovsky brit science fiction és fantasy szerzőt aligha kell bemutatni a hazai olvasóknak, hiszen minden eddig magyarul megjelent kötete osztatlan sikert aratott. Az idő gyermekei a 2017-es sci-fi ajánlónkban szerepelt, és abban az évben megnyerte a Molyon indított közönségszavazásunkat is. 2018-ban a Hadállat is bekerült az ajánlónkba, a közönségszavazáson pedig második helyezést ért el. A Pókfény a 2019-es fantasy ajánlónkban szerepel.

A pusztulás gyermekei tulajdonképpen Az idő gyermekei folytatása, és szintén óriási kritikai és közönségsikert aratott. (A napokban nyerte el a British Science Fiction Association díját.) Nem csoda, hiszen mindkét könyv egyesíti a kortárs tudományos fantasztikum legnépszerűbb és legelgondolkodtatóbb témáit, a poszthumanizmust, az evolúció, mint versengés és együttműködés kérdéseit, illetve a kommunikációs csapdák veszélyeit. Ráadásul mindezt olyan izgalmas és egyedi nézőpontból teszi, olyan különleges szereplőket mozgatva, amitől ez a történet egyszerűen felejthetetlen lesz. Már az első kötet ereje is a megszokottól eltérő, radikálisan új nézőpont kidolgozásában rejlett, és ez fokozottan igaz a folytatásra, hiszen A pusztulás gyermekeiben új fajokkal és újabb fejlődési iránnyal szembesülünk. Ráadásul ennek a kötetnek az egyik, már-már horrorba illő történetszála azokat a olvasókat is fogva tartja, akiknek az első rész epikusabb építkezése esetleg lassúnak bizonyult.
Ez egy nagy kaland lesz!

Kiadta: Fumax Kiadó, fordította: Habony Gábor, keménytáblás, 592 oldal

Ez egy gyönyörű elképzelés, olyan magasabb szintű kapcsolatrendszert mutat be, ami túlmutat a hagyományos gondolkodáson.

csartak értékelése a Molyon

Bravúrosan bánik az élet minden szintű szerveződésével, a terekkel és az időbeli távlatokkal egyaránt, miközben bizarr és nagyon szerethető karakterrajzokkal teszi átélhetővé, átérezhetővé a nemlétezőt és/vagy elképzelhetetlent.

Oriente értékelése a Goodreads-en

Az Év Fantasy Könyvéről pedig itt írtunk.

Mindeközben június végéig várjuk olvasóink véleményét a fantasy és a sci-fi közönségszavazás oldalain.

Megjelenés – Petes Gábor: Új-Hunnia ​2039 – Ősök útján

Megjelent Petes Gábor: Új-Hunnia ​2039 – Ősök útján c. regénye a Metropolis Media kiadónál. Az ismertető alapján nem világos, hogy sci-fi vagy fantasy zsánerbe sorolható a könyv, ezért egyelőre nem listázzuk egyik 2020-as jelöltlistán sem; a zsűri ítéletéig a besorolásra váró könyvek között tartjuk számon.


Metropolis Media
Puhatáblás
280 oldal
ISBN: 9789635510139

A könyv adatlapja a Molyon

A könyv a kiadó honlapján

Fülszöveg:

„Nem ​az a kérdés, hogy lesz-e valaha is világjárvány a földön, hanem az, hogy mikor.”

(WHO)

„Az ősi sámán hitvilág ütközik a technológiai szingularitás irányába haladó világgal.”

(Kassai Lajos, lovasíjász nagymester, a regény legfőbb inspirálója)

Ez a történet 2039-ben játszódik itt, a Kárpát-medencében, egy évvel egy világméretű ebolajárvány kirobbanása után, ami a magyar népet is jócskán megtizedelte. A városok elnéptelenedtek, a rendvédelmi szervek dezertáltak a kezelhetetlen állapotok miatt, így az utakon fosztogató, kannibalizmusra vetemedett bandák vadásznak a túlélőkre. A négy szálon futó cselekmény bemutatja egy, a jövőbeli társadalomból kiábrándult emberek alkotta, teljesen önfenntartó ökoközösség mindennapjait a Zselic lankái között található otthonukban, Új-Hunniában; a hozzájuk haza igyekvő „testvéreik” veszélyes és kalandos útját Dél-Magyarországon keresztül; egy észak-magyarországi hologram-vezető jövőbeli terveit az új-hunokkal; illetve egy eszelős exzsoldos és brigádja brutális módszereit, ahogy próbálják túlélni a járványt követő anarchiát.

Ebben a nem éppen hagyományosnak mondható „sci-fi” kalandregényben a nem túl távoli jövőben, a súlyos fejlődési csapdában vergődő emberiség világméretű gazdasági és egészségügyi problémákkal küzd, melyből kiutat egy kis közösség mutat, ahol újraéled őseink élete és hitvilága, mindez megfűszerezve némi misztikummal.

Új szabály az 1945 előtti könyvekről

Az SFF Vektor első pár éve során többször is belefutottunk abba a problémába, hogy a második világháború előtt született történeteket nagyon nehéz összevetni egy modern SFF regénnyel, sőt, sokszor azt sem igazán tudjuk eldönteni, sci-fiként vagy fantasyként kellene kezelnünk őket.

Míg a korábbi években csupán egy-egy regénnyel kapcsolatban jött elő ez a kérdés, idén háromnál is (A bíbor felhő, Az uranidák öröksége, Holdgyermek). A bíbor felhő esetén még egyedi döntést hoztunk, ám később arra jutottunk, hogy az annál a könyvnél felmerülő probléma ennél általánosabb, és így általános megoldást igényel.

Némi tanácskozás utána arra jutottunk, hogy a 2019-es naptári évtől kezdődően nem tesszük fel a jelöltlistára azokat a könyveket, amelyeknek az eredeti megjelenése 1945 előtti. Arról, hogy miért pont itt húztuk meg a határt, itt olvashattok bővebben.

A fenti döntés értelmében az említett három könyv lekerül a 2019-es jelöltlistákról ill. a besorolásra váró könyvek közül.

Besorolva – M. P. Shiel: A bíbor felhő

M. P. Shiel: A bíbor felhő című regénye, amely a Galaktika magazin XL 347-348 számaiban, két részben jelent meg 2019-ben, sok fejtörést okozott a zsűrinek.
A vélemények összesítése során arra jutottunk, hogy egy ilyen korai regény zsánerbesorolása gyakorlatilag értelmetlen, és mindenképpen félrevezető eredménnyel jár. Egyfajta proto-sci-finek tekintjük Shiel regényét – hasonlóképpen Mary Shelley Frankensteinéhez -, vagyis nincs értelme összehasonlítani mai science fiction művekkel, ugyanakkor más zsánerkategóriához is nehezen rendelhető.
Döntésünk alapján A bíbor felhő nem kerül fel a 2019-es jelöltlisták egyikére se.


Metropolis Media Kiadó

(eredeti megjelenés éve: 1901)

A Galaktika XL 347 adatlapja a molyon és a kiadó honlapján

A Galaktika XL 348 adatlapja a molyon és a kiadó honlapján

Fantasy megjelenések 2020-ban

Az év eleje mindig a találgatásoké és terveké: a legtöbb kiadó elcsepegteti, hogy milyen megjelenésekkel készülnek legalább az év első felében. Mi ezeket próbáltuk összegezni olyan szempontból, hogy melyek fognak majd biztosan felkerülni a 2020-as fantasy jelöltlistára.

Az év első megjelenései valószínűleg a Főnix Astráé lesznek februárban: érkezik Cameron Johnston sorozatának, A zsarnokság korának második része (A Megtörtek Istene), illetve Django Wexler Árnyháborúk-ciklusának negyedik kötete (A birodalom ágyúi).

Ezt nem sokkal követi márciusban az Agave Könyvektől Erin Morgenstern regénye, a Csillagtalan tenger. Az április könyvfesztiválra érkezik R. F. Kuang személyesen, vele együtt pedig a Mákháború folytatása, a Sárkányköztársaság.

A könyvfesztiválra várható egy itthon eddig még ismeretlen szerző, Silvia Moreno-Garcia Jádeisten, árnyisten (Gods ​of Jade and Shadow) című regénye is a Főnix Astra kiadásában.

Az Ünnepi Könyvhétre szintén több megjelenést időzítenek a kiadók: az Agavétől Jenn Lyons Királyok veszte című könyvének folytatása, a Minden Dolgok Neve; a Fumaxtól Tamsyn Muirtól a Gideon the Ninth, illetve Anthony Ryantől az új sorozatának kezdete, a The Wolf’s Call is várható.

Előreláthatólag az év második felében sem fogunk unatkozni: nyáron még napvilágot láthat az Agavétől S. A. Chakraborty Dévábád-trilógiájának befejezése (The Empire of Gold), illetve 2020-ban jöhet Susanna Clarke új regénye, a Piranesi is.

Bár pontos dátumunk egyelőre nincs, de nagy valószínűséggel idén érkezhet a Fumax gondozásában, Michael J. Sullivantől a sorozatkezdő Age of Myth, illetve Brian McClellantől A vér és lőpor istenei trilógia befejezése, a Blood of Empire.

A Metropolis Media megjelenéseiről fantasy téren egyelőre keveset tudunk, de valószínűleg még az év első felében érkezhet Theodora Goss-tól sorozatkezdő, Az alkimista lánya. A Twister Media új magyar szerzőt mutat be: valamelyik nagyobb könyves eseményen már kézbe vehetjük Tarja Kauppinentől A nép igazságát. Egyelőre a GABO Könyvkiadó SFF sorozatáról sem tudunk pontosat, de feltehetően két kötet is felkerül majd a fantasy jelöltlistára: Veronica Roth-tól a The Chosen Ones, illetve Nora Roberts-től a Year One.

Még kevesebb konkrétumot tudunk a Delta Vision megjelenéseiről, de biztos, hogy lesz új Robin Hobb (A borostyánférfi-ciklus zárlata, a Fool’s Fate), várható több rész Jim Butcher Dresden aktáiból és Terry Pratchett Korongvilág-ciklusából is. Valószínűleg lesz új David Gemmell, Scott Lynch, Brandon Sanderson, Kameron Hurley, Gaura Ágnes és Hernád Péter regény is – és akkor még nem beszéltünk arról, hogy 2020 lehet az az év, amikor új regényt olvashatunk Steven Eriksontól vagy Glen Cooktól.

Források, kiadói bejelentések:
https://www.agavekonyvek.hu/blog/2020-betekintes
https://gabosff.blog.hu/2019/12/19/2020-elso-felev
https://www.facebook.com/fumaxkiado/
https://www.facebook.com/fonixkonyvmuhely/posts/3154471174568606
https://galaktika.hu/2020_metropolismedia_kiadoi_tervezet/
https://www.facebook.com/DeltaVisionKiado/posts/10157509383636519

Science fiction megjelenések 2020-ban

Az év elején több kiadó is bejelentette első féléves terveit, ebből szemezgetünk most egy posztra valót: milyen könyvekkel számolhatunk biztosan a 2020-as science fiction jelöltlistán.

Még a tél végén, februárban várható Joanne Ramos: A Farm című regénye a Park Kiadó gondozásában, illetve Richard Morgan legújabb könyve, a Légszomj az Agavénál.

Tavasszal több sorozat is folytatódik: érkezik Jack Campbell Az elveszett flotta sorozatának negyedik része, a Vitéz (GABO Kiadó), illetve lezárul két trilógia: John Scalzi: Az utolsó emperátor (Az Egyesülés, Agave Könyvek), és Octavia E. Butler: Hibridek (Xenogenezis, Agave Könyvek).

A fesztiváli szezon, azaz a Nemzetközi Könyvfesztivál és az Ünnepi Könyvhét címei között szerepel William Gibson új regénye, az Agency, Brandon Hackett legújabb űroperája, az Eldobható testek, illetve Joe Hart: Obscura című sci-fi thrillere – mindhárom az Agave Könyvek gondozásában.

Bár a megjelenés időpontjáról még nincs információnk, biztosan számíthatunk még az alábbi kötetekre: a Főnix Astra bejelentette R. J. Hendon Overtoun-trilógiájának előzménykötetét, a Gyomlálót, míg a Metropolis Media kiadói tervei közül Michael Walden: Csillagikrek című regénye, illetve Jeff Carlson: Fagyott égbolt sorozatának posztumusz zárókötete kerülhet fel a jelöltlistánkra.

Elég nagy valószínűséggel számíthatunk még néhány közkedvelt sorozat folytatására is: ilyen lesz Ian McDonald: Luna trilógiájának befejező része (GABO Kiadó), Marko Kloos katonai sci-fi sorozatának ötödik része (Agave Könyvek), Alastair Reynolds Poszeidón gyermekei trilógiájának második, esetleg harmadik kötete, Peter F. Hamilton Üresség-trilógiájának harmadik része (Delta Vision), illetve a Fumaxtól a Térség sorozat kilencedik kötete.

Források, kiadói bejelentések:
https://www.agavekonyvek.hu/blog/2020-betekintes
https://gabosff.blog.hu/2019/12/19/2020-elso-felev
https://www.facebook.com/fonixkonyvmuhely/posts/3154471174568606
https://galaktika.hu/2020_metropolismedia_kiadoi_tervezet/
https://www.facebook.com/DeltaVisionKiado/posts/10157509383636519

Megjelenés – Martin Caidin: Kiborg

A Galaktika XL 356. és 357. számában, két részletben jelent meg Martin Caidin: Kiborg című science fiction regénye, és így felkerült a 2019-es sci-fi jelöltlistára.


Metropolis Media Kiadó

Galaktika XL 356 adatlapja a Molyon, és a kiadó honlapján

Galaktika XL 357 adatlapja a Molyon, és a kiadó honlapján

Részlet az egyik fülszövegből:

A magazin XL-változatában Martin Caidin hetvenes évekbeli bestsellerének, a Kiborgnak a befejező része olvasható, melyből a sikeres A hatmillió dolláros férfi című sorozat készült.

Megjelenés – Carlos Chernov: Végtelen vetítés

Megjelent az argentin Carlos Chernov Végtelen vetítés című regénye a Metropolis Media Kiadónál, és felkerült a 2019-es sci-fi jelöltlistára.


Metropolis Media Kiadó
Puhatáblás
288 oldal
ISBN: 9786155859755

A könyv adatlapja a Molyon

A könyv a kiadó honlapján

Fülszöveg:

Kétszáz ​évvel a Földet átalakító nagy klímakatasztrófa után a túlélők között sokáig dúló háború erőszakos, totalitárius társadalmat hoz létre. A világban zajló folyamatokat a győztesek doktrínája határozza meg, a milliomos lét azt a lehetőséget is megteremti, hogy az ember befolyásolhassa az élet két legfontosabb folyamatát: a szaporodást és a halált. A gazdagok nem kockáztatnak: jó genetikai adottságokkal rendelkező gyerekeiket kiválasztják és örökbe fogadják, majd életük meghosszabbításaként megszabadulnak testüktől, és agyukkal rácsatlakoznak az „életfilmekre”. Eközben a társadalom alján, a föld alatti városokban tengődő proletárok gyerekeik eladásából tartják fenn magukat.

Goma, egy proletár család fia, tudja, hogy az egyetlen módja kitörni a szegénységből és a kilátástalanságból az, hogy az életfilmek főszereplőjévé, sztárszínésszé válik. A hosszú kiképzés a fizikai megpróbáltatásokon túl apránként elmossa a határt a szerep és a valóság között…

Carlos Chernov argentin író több irodalmi díj birtokosa. Művei eddig angol, francia és olasz fordításban láttak napvilágot. A Végtelen vetítés az első magyarul megjelenő regénye.

Megjelenés – Urbánszki László: Újvérűek

Megjelent Urbánszki László: Újvérűek című regénye, a A vége után ciklus második része a Metropolis Media gondozásában. Az első részhez hasonlóan, ez a könyv is felkerült a 2019-es sci-fi jelöltlistára.


Metropolis Media Kiadó
Keménytáblás
336 oldal
ISBN: 9786155859717

A könyv adatlapja a Molyon

A könyv a kiadó honlapján

Fülszöveg:

A Végső Háború után kétszáz évvel nomádok, rabszolgatartók, technokraták, emberevő mutánsok élnek a hajdani Magyarországon. A Föld veszélyes hellyé vált, a napfény halálra perzsel és megvakít, az erdőket ellepik a karmosok, és észak fenevadja, a rozsomák az emberek mellett harcol. A szolnoki veteránok utódai uralkodni kívánnak a megújult világban. Engedelmes rabszolgák helyett azonban végsőkig harcoló túlélőket találnak. A technika és a kiképzés segíti az elitkatonákat, az embertelenül kemény világ az új-középkoriakat.
Csak az egyikük maradhat.

Megjelenés – J. G. Ballard: Helló, Amerika!

Megjelent a tavalyi Toronyházat jegyző J. G. Ballard újabb sci-fije a Metropolis Media gondozásában. A könyv felkerül a 2019-es sci-fi jelöltlistára.


Metropolis Media Kiadó
Fordította: Tamás Dénes
Puhatáblás
244 oldal
ISBN 9786155859700

A könyv adatlapja a Molyon

A könyv adatlapja a Goodreadsen

A könyv adatlapja a kiadó honlapján

Fülszöveg:

2114-ben ​egy kis létszámú expedíció ér partot New Yorkban az Apollo gőzös fedélzetén. Küldetésük, hogy kiderítsék, mi okozza a hirtelen felszökő radioaktivitást a kontinens nagyvárosaiban. Amerika ekkor már több mint egy évszázada halott, elnéptelenedett pusztaság: legyűrte az olajválság, valamint a szovjetek és az európaiak vezetésével zajló, nagyléptékű klímamódosítás. Amint a kis csapat partra lép, kezdetét veszi a szürreális utazás a bizarr tájakon és az expedíció tagjainak pszichéjében egyaránt: mindannyian rejtett vágyakkal és álmokkal érkeznek, melyeket csak Amerika válthat valóra.

J. G. Ballard, a Toronyház, A Nap birodalma és a Karambol szerzője ebben a disztópikus kaland- és útiregényben lebilincselő víziót tár elénk az összeomlás utáni Amerikáról. Megidéződik John Wayne, Frank Sinatra, Charles Manson, Nixon és Lincoln szelleme, a sivatagi kalandtól a klasszikus westernen át a dzsungelháborúig minden műfajból kiadós ízelítőt kapunk. Ballard, az emberi psziché kietlen tájainak nagy mesélője pedig ezúttal sem marad adós – sem a váratlan fordulatokkal, sem a szinte tapinthatóan eleven tájakkal és légkörrel.