A 2020-as év könyvkiadási hullámvölgyéből újult erővel és óriási változatossággal robbant elő a 2021-es science fiction könyvek áradata. Végül 39 regény felelt meg a jelölés feltételeinek és került fel az SFF Vektor jelöltlistájára. Ebből a kínálatból a 2021-es sci-fi könyvek kvalifikált zsűrije végül tíz könyvet talált kiemelésre méltónak, amit az itt következő Ajánlóban tematikusan elrendezve mutatunk be. Kezdjük rögtön a zsűri kedvencével 2021-ben:
Az Év Science Fiction Könyve
Andy Weir: A Hail Mary küldetés
Fumax Kiadó, Fordította: Rusznyák Csaba
“Kopp-kopp-kopp.
Hát, ez egyáltalán nem hátborzongató. Egy űrhajóban ülök tizenkét fényévnyire otthontól, és valaki bekopog az ajtón. Tök normális.”
Sokan kételkedtünk Andy Weirben a második nagyregényes próbálkozása után – úgy tűnt az ő receptje csak egyetlen tökéletes főfogásra volt elég. Soha kellemesebb csalódást!
A Hail Mary-küldetés ismét egy robinzonád, ismét egy extrém körülmények közé kényszerült, magányos férfi belső monológja, de egy sokkal összetettebb, érdekfeszítő történetbe csomagolva.
Az emberiséget és a Földet pusztulás fenyegeti. Na igen, ezt már sok változatban olvastuk. De ki hallott már olyan természeti válságról, amelynek elkerüléséhez nem lelassítani, hanem épp felgyorsítani kell a globális felmelegedést? Milyen erőforrásokat tudnak mozgósítani a világ országai egyetlen kétségbeesett, elszánt küldetés érdekében? Mégis hogyan történne ez a gyakorlatban? Mekkora annak az esélye, hogy ez az utolsó dobás elég messze ér? És annak mekkora az esélye, hogy a mélyűrben sodródó, néma űrhajónak bekopog valaki az ajtaján? Egy elképesztően izgalmas utazás ez a regény, látványos fizikai kísérletek sora, illetve egy egészen különleges kapcsolatfelvétel története, ami bárkinek könnyen mosolyt csal az arcára és könnyeket a szemébe. Ryland nem egy második “marsi”: bár bőven akadnak hasonlóságok, a Hail Mary hősét kevesebb szarkazmus, ugyanakkor több érzelmesség és önreflexió jellemzi. Sokszor bizonytalan, esendő figura, akivel pont emiatt felemelő élmény azonosulni, ha nehéz és bátor döntéseket hoz.
És Andy Weir megcsinálta megint! A Marsi után írt egy újabb letehetetlen sci-fi kamaradrámát.
kvzs értékelése a Molyon
Ebben a regényben megvolt minden, amiért érdemes könyvet levennem a polcról és elolvasnom.
BBetti86 értékelés a Molyon
Az ajánló további könyvei
Mit ajánlunk még az Év Könyve mellett?
Az itt következőkben sorra bemutatjuk azokat a 2021-ben magyarul megjelent sci-fi regényeket, amiket a zsűri szintén kiemelkedőnek talált és ezért fenntartás nélkül ajánl a fantasztikus irodalom kezdő felfedezőinek és régi rajongóinak egyaránt.
Az űroperák népszerűsége természetesen töretlen. A tavalyi könyvtermésből is bőven találhatunk igazi remekműveket.
László Zoltán: Mindig egyre több
Gabo Kiadó
“– Tudod, én felnézek rátok – mondta az elme, és ezúttal sikerült elérnie, hogy végtelen szomorúság áradjon a hangjából. – Sőt, irigyellek benneteket. Az emberi lét csodálatosan rövid, ti mégis olyan könnyelműen bántok vele.”
László Zoltán új regényében egy új bolygórendszerbe költözteti az emberiséget, hajóelméiket pedig halottak összefűzött, feltöltött tudatai alkotják. Nem csoda tehát, hogy ha egy ilyen komplex rendszernek lába kél, arra minden vezető hatalom felfigyel és egymással versenyezve próbálják kézrekeríteni a rejtélyes szökevényt. A nyomozók azonban valami egészen váratlan titokra bukkannak, egy idegen civilizáció nyomaira, és ahogy pergőn követik egymást az események, világossá válik, hogy az emberi faj mit sem tanult korábbi hibáiból.
Az idei év legjobb megjelenése szerintem.
Nuwiel értékelése a Molyon
Alastair Reynolds: Poszeidón ébredése
Delta Vision Kiadó, Fordította: Gubó Luca
– (…) Ki a fene tervez ilyen hosszú távra?
– Én. Az életem során rám ragadt szokás. És lám csak, itt vagytok.
Idegenek “lábnyomait” követi, új világokat és új fizikai törvényeket fedez fel az emberiség a Poszeidón gyermekei-trilógia lapjain is, habár a látószög és a lépték ugrik egy nagyot. A komplex világépítés kedvelőinek való Reynolds lassan hömpölygő történetvezetése az Akinya-család és az elefántok több évszázadot átölelő sorsát és elágazásait követve. A felfoghatatlanul nagy távolságokat bizony nemcsak egyszer kell legyőzni, fenn kell tartani a kapcsolatot a felfedező civilizáció láncszemei között is. A trilógia korábbi kötetei sorra bekerültek az ajánlóinkba, a Kék emlékezetű Föld 2019-ben szerepelt az ajánlólistánkon, míg az Acélszellő nyergében a 2020-as év egyik kedvence volt. Nem csoda hát, ha a záró kötettel együtt valójában az egész trilógiát ajánljuk a science fiction kedvelőinek figyelmébe.
Peter F. Hamilton: Fejlődő Üresség
Delta Vision Kiadó, Fordította: Varga Csaba Béla
“– A tökéletesség olyan valami – felelte Inigo –, amire csak törekszünk, de sosem szabad elérnünk. Igazi utópia nem létezhet. Az élet alapvető jellemzője a küzdelem. Ha ezt kivesszük belőle, akkor semmivé válik a létezésünk értelme.”
Az Üresség-trilógia lapjain rendhagyó módon tágul ki az emberiség horizontja. Ebben az űropera ciklusban is távoli világok gyarmatosítása, a fizikai határok feszegetése és civilizációk összecsapása a téma, de Hamilton egy fantasy ízű mikro-univerzumot is teremt saját, hard sci-fi univerzumán belül. Ez a motívum korábban megosztani látszott az olvasótábort, de a harmadik, záró kötet, amelyben összeérnek a szálak és magyarázatokat kapunk a rejtélyekre, már egyöntetűen elnyerte a zsűri tagjainak tetszését.
A trilógia önállóan is megáll, mégis sokan javasolják, hogy először Hamilton korábbi regényeinek segítségével ismerkedjünk meg a Nemzetközösség világával. Mindenesetre a Fejlődő Üresség kedveltsége jól mutatja, hogy tényleg érdemes elmerülni ebben az űropera-sorozatban.
Lezárult egy újabb fejezet, és én már most kíváncsi vagyok, hogy mivel nyűgöz le legközelebb az író.
kvzs értékelése a Molyon
Jól megfigyelhető, hogy a sci-fi regények egy jelentős része az elmúlt években a klímaváltozással, a természeti erőforrások kimerülésével kapcsolatos szorongásainkat dolgozza fel. Az idei ajánlóba is bőven jutottak ilyen sötét hangvételű, ugyanakkor elgondolkodtató művek, amelyek érzékeny karakterformálással, nyomaszó egyéni sorsok bemutatásával hozzák tapintható közelségbe közös jövőnk ijesztő vízióit.
Octavia E. Butler: A magvető példázata
Agave Könyvek, Fordította: Huszár András
“Az intelligencia nem más, mint folyamatos, egyéni alkalmazkodóképesség.”
A Földmag-duológia eredetileg a 90-es években jelent meg, első kötetének magyar fordítása azonban csak most érkezett el hozzánk 2021-ben. Ez azt jelenti, hogy A magvető példázata a számos hasonló hangulatú és tematikájú disztópia előtt keletkezett, vagyis nem egy trendbe simult bele, hanem egy trend korai hírnökeként kell kezelnünk. A kaotikus gazdasági és közigazgatási viszonyok közé süllyedt, vízhiánnyal küszködő Államokban erődként védett apró és zárt közösségek próbálnak épségben és méltóságban fennmaradni minden veszély és kedvezőtlen körülmény ellenére is. Egy ilyen, biztonságosnak hitt helyen nő fel a főhős, amíg otthona áldozatul nem esik a fosztogatásnak és kegyetlenkedésnek. Veszélyes út és egy igazi küzdelem veszi kezdetét a túlélésért, de Lauren Olamina új hitet és új közösséget alapít a romok között.
Butler remekül közvetíti a szereplők gondolatain, párbeszédein keresztül azt a kétségbeesést és szorongást, amit egy ilyen kiszámíthatatlan, kifordult világ terhel az emberre és mindennapjaira. Aki belekóstolna egy ilyen jövőbe, ugyanakkor kifejezetten minőségi, irodalmi szövegre vágyik, az mindenképpen Butler modern klasszikusát válassza.
Nem szeretném pár év múlva (azért merem remélni, hogy 2024-re még nem jutunk idáig) leírni azt a mondatot, hogy Octavia E. Butler egy látnok volt, de nem lennék nagyon meglepve, ha aztán mégis így alakulna.
Bori_L értékelése a Molyon
Piia Leino: Ég
Scolar Kiadó, Fordította: Patat Bence
“[A tanár] folyton a hazafiatlanság súlyos terhéről beszélt, és közben rám meredt, és lassanként kezdtem megérteni, hogy Finnország eléggé ijesztő vallás.”
Az Ég egy igazi különlegesség volt a megjelenések között, egy skandináv minimalista stílusban megírt finn disztópia. A romos Helsinki egyik napról a másikra tengődő lakói egy számukra kifejlesztett, finn-nemzeti virtuális valóságban keresik a vigaszt, avagy éppen a kenyerüket. Egyik oldalon tehát a tömeges manipuláció és nacionalizmus, másik oldalon a kollektív apátia és egy aszexuális, introvertált társadalom rémképe bontakozik ki a lapokon.
A rövid regényben nagyon sok gondolat rejlik, jelen világunk helyzetére vonatkozóan ugyanúgy, mint az emberi lelket illetően.
Noro értékelése a Molyon
Charlotte McConaghy: Az utolsó vándorlás
Alexandra Kiadó, Fordította: Stemler Miklós
“Saját fontosságunk tudatában, az értelem utáni kutatásunkban elfeledkeztünk arról, hogyan osszuk meg másokkal a nekünk életet adó bolygót.”
Hogy lehet egy klímafikciós regény ennyire személyes, ennyire intim történet, mint Az utolsó vándorlás? Mert az állatok kihalásáról, az emberi felelősségről szól ez a regény, ugyanakkor mégis inkább egy belső vándorlásról, aminek kínzó reménytelensége még az utolsó csérek Arktisztól Antarktiszig tartó repülését követő hajó eltökélt vergődésénél is szomorúbb. Fájdalmas, mégis katartikus szembenézés ez a történet a főszereplőnek, Frannynek és nekünk olvasóknak is. Kissé nehéz ugyan a science fiction műfajon belül értelmezni ezt a lírai hangnemet, ezt a hátborzongató lélektani mélységet, de abban tökéletesen egyetértettünk mindannyian, hogy McConaghy regénye felejthetetlen szöveg és kiemelkedő irodalom.
Nagyon szépen megírt, helyenként szabályosan lírába hajlik a szöveg (…) van egy határozott lendülete, ami folyamatosan mozgásban tart minden idősíkot, ahol megfordulunk, és nem engedi el az olvasót sem.
ViraMors értékelése a Molyon
Klasszikusok nyomában jár, mégis eredeti módon újítja meg a mainstream science fiction irodalmat Arkady Martine és George R. R. Martin. Micsoda szép véletlen a neveik egybecsengése! Egy elsőkönyves és egy tapasztalt, sikeres író került itt egymás mellé az ajánlónkban.
Végül, de nem utolsó sorban egy francia szerző szokatlan kötetét is olvasóink figyelmébe szeretnénk ajánlani.
Arkady Martine: Birodalomnak nevezett emlék
Gabo Kiadó, Fordította: Kleinheincz Csilla
“Mennyire birodalmi dolog fényből álló, költeményekkel rejtjelezett üzeneteket készíteni, aztán az illendőség kedvéért egy fizikai tárgyba zárni!”
Diplomáciai űropera és fejlődésregény, vagyis egy igazán furcsa egyveleg ez a kötet, talán pont ebben rejlik a különlegessége. Hol sodró a lendülete, hol ráérősen filozofál, de tagadhatatlanul okosan építkezik: az olvasó a főhőssel, a peremterületről érkezett nagykövettel együtt fedezheti fel a kultúrák találkozását, a számára is ellenállhatatlanul vonzó Birodalom fény- és árnyoldalait, ugyanakkor saját hátrahagyott otthonának sötét titkait is. A viselkedéskódexek és intrikák csavaros világában bőven jut idő a szereplők kapcsolataink kibontására. Ráadásul merész stílusfogás a sokszorosan beágyazott, megakasztott, körmondatok visszatérő alkalmazása, amit olvasni néha fárasztó ugyan, de jól visszaadják egy zaklatott elme gondolatainak már-már rendezetlen áramlását.
Van, akit Le Guinre emlékeztet, van, akit Ann Leckie-re, van, akit Dan Simmonsra – csak hogy néhány modern klasszikust említsünk -, de mégis egyedi Arkady Martine hangja. Nem is beszélve a szereplők felejthetetlen elnevezéseiről!
Alaposan kigondolt, erős kézzel egyberántott regény ez, és még egyénisége is van.
CaptainV értékelése a Molyon
George R. R. Martin: Tuf utazásai
Agave Könyvek, Fordították: Ballai Mária, Kőszeghy Ágnes, Sárpátki Ádám, Benkő Ferenc, Molnár Berta Eleonóra
” – Akárhová megyek, úgy találom, hogy a hős egy kihalófélben lévő faj.”
Haviland Tuf utazásainak illusztrált kötete tulajdonképpen egy novellafüzér, melynek állomásait a főszereplő személye fűz egy egységes egészbe. Az első Tuf-történet még a 70-es években született, jelen magyar nyelvű kiadvány pedig egy 1986-ban szerkesztett kötet alapján készült. A kereskedőből lett ökomérnök távoli világok gyarmatain oldja meg a helyi rendszerben felmerült különféle környezeti problémákat – mindig a legjobb szándékkal, de sokszor átlépve bizonyos határokat. Így az alapvetően szórakoztató, fekete humorú kalandregényben egyre másra szerephez jutnak a komolyabb, társadalmi sci-fire jellemző kérdések is. Na meg a macskák.
a technikai megoldások alatt olyan erkölcsi dilemmákkal találkozunk, amelyeket nyugodtan rávetíthetünk saját életünkre, társadalmunkra.
donzella értékelése a Molyon
Hervé Le Tellier: Anomália
Park Kiadó, Fordította: Gulyás Adrienn
“Nem szeretem azt a szót, hogy „sors”. Olyan mintha kilőnénk egy nyilat és utólag rajzolnánk köré a céltáblát.”
Sokatmondó címével ajánlólistánknak ez a darabja valóban kilóg a megszokott kategóriákból. Egyedi megoldásai, különösen eltalált, érzékeny karakterábrázolásai el is feledtetik az olvasóval, hogy egy alternatív valóság világába merült. Adott ugyanis egy repülő, ami négy hónap különbséggel kétszer érkezik meg úticéljához, méghozzá ugyanazzal a 240 utassal. Ez az egyszerű, inkább valamiféle misztikus thrillert idéző ötlet aztán számos szerteágazó politikai manőver, tudományos spekuláció és lélektani dráma kibontására ad teret a szerzőnek, aki leleményes történeteket és édeskeserű sorsokat skiccel biztos kézzel erre az anomáliára. A regény 2020-ban Goncourt-díjat nyert.
Hervé Le Tellier, ahogy én látom, úgy dolgozik, mint egy profi illuzionista.
Kuszma értékelése a Goodreadsen
Reméljük, sokaknak hasznos lesz ez a válogatás és segít eligazodni a legfrissebb megjelenések között a zsánerirodalmi könyvpiac kavalkádjában. További élvezetes olvasmányokat kívánunk a tudományos fantasztikumban!
A 2021-es év legjobb fantasy könyveiről itt írtunk a napokban.
SFF Vektor 