2025-ben összesen 35 olyan fantasy regény jelent meg, amelyek megfeleltek a jelölés feltételeinek. Az SFF Vektor zsűritagjai olvasásaik alapján állították össze az alábbi listát, amely az általuk legjobbnak ítélt regényeket tartalmazza, valamint megválasztották az Év Fantasy Könyvét is. Pontosabban Év Fantasy Könyveit, mert ebben az évben rendhagyó módon holtversenyben két könyv nyerte meg az Év Fantasy Könyve címet. (Az ajánlót az Év Könyveivel kezdjük, majd a további könyveket tematikusan rendezve folytatjuk.)
Az Év Fantasy Könyvei
Robert Jackson Bennett: Partszakadás
Fumax kiadó, fordította: Sárpátki Ádám
“Minek fegyvereket készíteni, amikor egyszerűen bemegyünk, szabadon engedünk téged, aztán fegyverré változtatjuk az egész helyet?”
Aki most találkozik először az Alapítók-trilógiával, annak javasoljuk 2024-es ajánlónkat, amelyben többek között a trilógia első részét, Kohómente című kötetét is tartalmazza.
A Kohómente Kft. átrajzolta a hatalmi viszonyokat Tevanne metropoliszában. Ameddig az új társaság azon fáradozik, hogy tudását az egész társadalom számára elérhetővé tegye, egy istenség lép elő az árnyékból, hogy a saját elképzelései szerint alakítsa a világot. E két hatalmi erő között zajlanak a stratégiai összecsapások.
Az első rész világépítése után most betekintést nyerünk az elveszett történelembe is. A könyv cselekményével pedig Bennett ismét bebizonyította, hogy egy trilógia középső kötetének nem muszáj csupán átvezető szerepet betöltenie a nyitó- és zárókötet között, mint azt a legtöbb sorozatnál tapasztalják az olvasók, hanem lehet teljes értékű történet is, cselekményszálakat lezáró, a végjátékra jellemző erős érzelmi hatású döntésekkel.
A harmadik rész megjelenésével kapcsolatban ezen ajánló publikálásakor még nem érkezett pontos időpont, de még 2026-ban várható.
Az első rész csak egy árnyalatnyival jobb talán, a világépítés miatt. Ebben a részben viszont többet megtudunk a hierofantok-ról.
John Gwynne: Az istenek haragja
Fumax kiadó, fordította: Szujer Orsolya
“Az esküket könnyű letenni, de nehezebb megtartani…”
A Véresküdtek sagája című sorozatról örömmel mondhatjuk el, hogy a trilógia mindhárom kötete bekerült az SFF Vektor ajánlójába: az első rész, Az istenek árnyéka 2021-ben (ráadásul Év Könyveként), a második rész, Az istenek éhsége pedig 2023-ban.
A zárókötet nem cáfolt rá a várakozásokra. Gwynne istenségek leszármazottaival machináló, zord viking világot épített fel, amelynek karakterei meggyőződésből, becsületből vagy szórakozásból sosem futamodtak meg a véres csaták elől. De amikor a sárkányisten felébred és az uralma alá kívánja hajtani a világot, akkor az ellenállók maguk is isteneket állítanak az oldalukra és a saga elkerülhetetlenül sodródik egy epikus, mindent eldöntő csatába emberek, félistenek és istenek között.
Monumentális, egyszerre felemelő és szomorú zárást kapott a trilógia. Ahogy egy nagy fantasy történetnek kell: a világrend helyreáll, de nem áldozatok nélkül.
Az ajánló további könyvei
Két egykötetes könyv is megvetette a lábát a 2025-ös ajánlóban, amelyek méltó módon vették fel a versenyt a sorozat részeként érkezett címekkel, bizonyítva, hogy nem az oldal- vagy kötetszám teszi a fantasyt.
T. Kingfisher: Csalán és csont
Kossuth kiadó, fordította: Tamás Gábor
“Mindenkinek megvan még a lelke? Az árnyékotok még hozzátok tartozik?”
Marra, a főszereplő egy apró királyság harmadik, legkisebb királylánya, akit politikai megfontolásból zárdába küldenek. Amikor megérti, hogy nővére bántalmazó házasságban él, elindul megölni a sógorát. Ehhez pedig a lehető legcifrább társaságot sikerül maga köré gyűjteni.
Kevesen képesek a nehéz témákat úgy tálalni, hogy az olvasó és néha a karakterek is nevessenek a váratlan, szorult helyzeteken, vagy a történet komoly komikumán, de T. Kingfisher ismét hozza formáját. Aki pedig először venne kezébe könyvet az írónőtől, az megismerheti (néha groteszk) humorát, esendő, közel sem hibátlan, de mindenképp szerethető karaktereit.
Megvan benne az írónőre jellemző mesés, olykor groteszk stílus; ahogy a folklór elemeit és a klasszikus mesefilm-hangulatot fonja eggyé…
Greg Keyes: A Baziliszkusz trón
Delta Vision, fordította: Szanyó Albert
“A Végekkel kapcsolatban számos találgatás létezett. Egyesek úgy vélték, mivel olyan erős áramlatok folynak felé, a túlfelén a világ pereme vár. (…) Hatalmas kört írt le a világ körül, és egyetlen hajó sem tért vissza a túloldaláról.”
A standalone fantasy könyvek csoportját erősíti a kötet, amely terjedelme ellenére duológiának is beillő mennyiségű cselekménnyel dolgozik. A történetről többet nem mondanánk, mint amennyit a fülszöveg elárul, nehogy lelőjük a csattanót, amikor az addig látszólag összefüggéstelen, a világ különböző pontjain játszódó cselekményszálak végre összeérnek. Az egyes karakterek szerepe – mint az erdőjáró, tengerész tiszt, vagy a kém -, képességeik és a bejárt útjuk különbözőségének köszönhetően kalandok széles palettáját kapja az olvasó, ezért a fantasyval még csak ismerkedők is nyugodtan tehetnek vele egy próbát, ha nem szeretnének elköteleződni egy sorozat mellett.
Nagyon izgalmas, jól megírt történet, ami tele van olyan finom utalásokkal ami a világ felszíne alatti rejtélyekre utal..
Ez az év is több, mágiával átitatott, összetett világépítéssel dolgozó sorozat nyitókötetét hozta el az olvasóknak. Figyelmetekbe ajánljuk az Öröknappal, A könyv, amit nem fogott a tűz, és A sokaság akarata című köteteket.
Jay Kristoff: Nevernight – Öröknappal
Könyvmolyképző kiadó, fordította: Schwartz Marianna
“A könyvek, amiket szeretünk, viszontszeretnek bennünket. És ahogy megjelöljük az oldalt, ahol tartunk, úgy azok az oldalak is jelet hagynak bennünk. Ez látom benned, olyan bizosan, ahogy magamban is látom. Te a szavak lánya vagy. Egy lány, akinek mesélni való története van.”
Mia, egy kivégzett áruló elmenekült lánya, felvételt nyer az orgyilkosokat kiképző társaságába, amelynek végén Szent Vérontás Asszonyának a pengéjévé avatják. Az avatásig vezető út pedig olyan feladatokból áll, ahol a gyenge tanulók nem elhagyják az intézményt, hanem belehalnak a próbálkozásba.
Jay Kristoff felnőtteknek írt fantasy könyvei soha nem finomkodóak – még akkor sem, ha a szereplői fiatalkorúak, és éppen képzésben részesülnek -, amivel bebizonyította, hogy ebben a témában nemcsak young adult történeteket lehet írni.
A második rész megjelenése a 2026-os Könyvhétre várható, Istensír címmel.
Kristoff ismert fantasy elemeket használ, és úgy csavarja őket, mint Mia az árnyakat maga körül. Ezáltal az olvasónak más képet hív be a zene, az ének, ahogy a pengék dalolnak, az intimitás, ami gyilkossággal keveredik.
Mark Lawrence: A könyv, amit nem fogott a tűz
Fumax kiadó, fordította: Tüzér Tamás
“Bűntudat nélkül mind szörnyek lennénk.
És az emlékezet a tinta, amellyel bűneinket lajstromozzuk.”
Mark Lawrence új sorozatát egy pusztuló világ képével nyitja meg. A cselekmény középpontjában egy könyvtár áll, amely a világ összes megírt és megírásra váró könyvét tárolja. A könyvtárat néhány, a labirintusszerű polcsorokat járó könyvtáros felügyeli, akik azonban kihasználatlanul hagyják a mérhetetlen tudásanyagot. A könyvtárnak azonban megvannak a maga céljai, így a folyosókat rovó emberek útjai előbb-utóbb keresztezik egymást…
Maga a történet nem csak a szokásos fantasy elemekkel kombinál, így azoknak, akik szeretnek mindenre maguk rájönni, azt javasoljuk, hogy a spoilerek elkerülése érdekében ne nézzék meg a könyv címkéit a könyves közösségi oldalakon.
A második rész megjelenése a 2026-os Könyvhétre várható, A könyv, ami megtörte a világot címmel.
Ott ülnek a történelem mélységei felett, de nem is próbálnak tanulni belőle.
James Islington: A sokaság akarata
Agave kiadó, fordította: Török Krisztina
“Minden ember életében eljön a választás pillanata, amikor dönthet, hogy a végső kudarcig ágál és harcol a világ igazságtalansága ellen, vagy megpróbálja a legtöbbet kihozni abból, ami maradt. Hogy áldozat marad, vagy a túlélők közé áll.”
A Hierarchia ereje a társadalom tagjai akaratának automatikus átadása, piramisszerűen gyűlik a hatalom. A főszereplő, Vis nem szeretne betagozódni a rendszerbe, ezért pedig hajlandó alkut is kötni. Így kezdi meg a legjobbaknak fenntartott Akadémia képzését, hogy kiderítse az intézmény titkát, cserébe a szabadságáért.
A sokaság akarata bevált fantasy elemekkel dolgozik, de nem hagyományos módon. Nem a megszokott ösvényeket járatja be a karaktereivel, és akkor is kiüti a megoldást az olvasó kezéből, amikor már épp összekötné a szálakat.
A második rész megjelenése a kiadó előrejelzése alapján 2026. második felében várható, A kevesek ereje címmel.
Ha valami nem szokványos fantasyre vágysz, amiben lehet gondolkodni, ahol nem fogják a kezed, és ahol végig bizonytalan vagy, akkor ezt nagyon ajánlom.
2025-ben a Véresküdtek sagája mellett két további trilógiától is búcsúzunk, a zárókötetek megjelenésével elköszön A megsebzett birodalom és a Vér és csont világa.
R.J. Barker: Az orgyilkosok királya
Fumax kiadó, fordította: Tót Barbara
“Túl szigorú vagy magadhoz, fiam. És másokhoz is. Van, hogy nincs könnyű út, néha csak a nehéz döntések maradnak, és egyik sem jó.”
Főszereplőnk, Dongalábú Girton sok harcot megjárt már, de a sors újabb kihívás elé állítja: orgyilkosként életet kell védenie egy olyan környezetben, ahol személyét és árnyékban űzött hivatását jól ismerik. A terepet pedig úgy rendezték el, hogy leszámolásokra minden lehetőség adott legyen.
Az író bátran kilépett a gyerekek között atrocitási szintről, – amellyel az első részben találkoztak az olvasók -, a “sportgyilkosok” irányába, akiknek esti kikapcsolódásként beiktatnak a napirendbe egy kis szóbeli és fizikai bántalmazást is.
A trilógia zárókötete nem egyszerűen csak a jó és a rossz harcát regéli el, hanem szereplőit olyan erkölcsi és politikai döntésekre kényszeríti, amelyeknek mindig megvannak a következményei.
Minden főbb szereplőnk hatalmas utat járt be a sorozat kezdete óta, és mindegyik megfizette az árát a döntéseinek.
John Gwynne: A merészség órája
Fumax kiadó, fordította: Harci Andor
“Semmi sem könnyű, amiért érdemes küzdeni.”
A Vér és csont trilógia ezzel lezárult, amelyben beérett az ifjak képzése és a veteránok tapasztalata kiegyenlíti az esélyeket, (az első kötetről a 2023-as ajánlóban lehet olvasni).
Az angyalok és démonok közötti háború által kettészakított világban a szembenálló felek a végső csatára mozgósítják csapataikat, miután a második részben több szereplő is felfedte áruló mivoltát. A harmadik kötetben is megtartott váltott szemszögnek köszönhetően az olvasó mindkét táborba betekinthet, és láthatja, hogy az ellenség jelenléte a látóhatáron nem oldotta fel a belső feszültségeket, amelynek húrjait még az utolsó pillanatban is képes elpattintani az író, megváltoztatva a várható lezárást az egyes nézőpontkarakterek számára.
Ez volt a trilógia legjobb része. … Itt minden letisztult, megvolt a stratégia…
Ezek a kötetek kerültek hát be 2025-ös fantasy ajánlónkba,reméljük, minden kezdő és veterán fantasy olvasó megtalálja köztük a kedvére valót. A 2025-ös év legjobb sci-fi könyveiről itt írtunk. . Jó olvasást és jó szórakozást kívánunk!
SFF Vektor 