Négy boszorkány. Négy figyelmeztetés. Négy veszedelem.
Bethel földjén, ahol a próféta szava a törvény, Immanuelle Moore puszta létezése is istenkáromlás, hiszen idegen földről jött apját máglyán égették el, anyja pedig boszorkányokkal kötött szövetséget, mielőtt meghalt.
Immanuelle-t nagyanyja neveli puritán szellemben, így a lány mindent megtesz azért, hogy kövesse a Szent könyv parancsolatait, tisztelje az Atyát, alázatos és odaadó életet éljen, hasonlóan a település összes nőjéhez. Egy véletlen szerencsétlenség azonban a Bethelt övező, tiltott Sötét Erdőbe csábítja, ahol az első próféta által hajdanán üldözött és megölt négy hatalmas erejű boszorkány lakik. Szellemük még mindig ott kísért, sőt, egy ajándékot is átnyújtanak Immanuelle-nek: halott édesanyja naplóját. Nyomozni kezd, hogy kiderítse, mi áll a családját és népét sújtó szörnyű átkok mögött, ám egyre komorabb titkokra bukkan az Atya és az egyház múltjában. Ha Immanuelle meg akarja változtatni saját-, és népe sorsát, a változásnak vele, a boszorkány lányával kell kezdődnie…
Anthony Ryan visszatér a Hollóárnyék-trilógia világába egy újabb sorozat idejére – már megjelent a Hollópenge–duológia első része. Felkerült a fantasy jelöltlistára.
Fumax Kiadó Fordította: Matolcsy Kálmán ISBN: 9789634701392 464 oldal Keménytáblás
Vaelin Al Sorna élő legenda. Seregei élén birodalmakat taposott a porba, és komoly áldozatot hozott azért, hogy megmentse az Egységes Királyságot a biztos pusztulástól. Mostanra már visszavonult, csendes életet él, a háború borzalmait maga mögött hagyta örökre.
Azonban a suttogva terjesztett pletyka, mely szerint egy Acélhordának nevezett hadsereg készülődik a tengerentúlon egy magát istennek tartó ember vezetésével, így is eljut hozzá. Amikor Vaelin megtudja azt is, hogy rég elveszettnek hitt szerelmét, Sherint a kereskedőkirályok birodalmában látták, ahol bármikor a Horda markába kerülhet, elhatározza, hogy szembeszáll ezzel a felfoghatatlan erejű fenyegetéssel.
Hogy Sherint megmenthesse, kis csapatával titokban ebbe a becsület és intrika uralta különös világba utazik. Azonban egyáltalán nem azt találja ezen a messzi vidéken, amire számít, és két tűz közé kerülve rá kell ébrednie, hogy vannak olyan csaták, amelyeket talán még ő sem nyerhet meg.
Egy élet, amire senki nem fog emlékezni. Egy történet, amit soha nem felejtünk el.
Franciaország, 1714: egy fiatal nő végső elkeseredettségben fausti alkut köt az ördöggel, hogy örökké éljen, ám ezért cserébe súlyos árat fizet. Az ördög megfosztja a világban elfoglalt helyétől, és arra kárhoztatja, hogy mindenki elfelejtse, akivel találkozik.
Így kezdődik Addie LaRue évszázadokat és kontinenseket átívelő, felejthetetlen története. Művészek múzsájaként vonul végig a történelmen, melynek során egyetlen társa az ördög, aki minden évben felkeresi az egyezségük évfordulóján.
Aztán egy napon, egy manhattani antikváriumban Addie belebotlik valakibe, aki emlékszik rá. És ekkor rájön, hogy nem menekülhet örökké a végzete elől.
Az Addie LaRue láthatatlan élete egyrészt a szerelem és az élet utáni végtelen vágyódás gyönyörű története, másrészt a művészetek és a tudás ünnepélyes himnusza. V. E. Schwab regénye a megjelenését követően számos országban bestsellerré vált, az olvasók és a kritikusok egyaránt ezt tartják írói pályája eddigi legfontosabb és legjobb művének.
Magneto és X Professzor. Superman és Lex Luthor. Victor Vale és Eli Eleven. Sydney és Serena Clarke. Eposzi szövetségek, melyek felbomlottak, barátságok, amelyek menthetetlenül megromlottak.
Victor nem menekülhet saját szuperereje csapdájából, mégis mindent elkövet, hogy megszabaduljon az egyre szörnyűbb mellékhatásoktól. Útját kegyetlenül lemészárolt RendKívüliek hullái szegélyezik. Ősellensége, Eli ismét a nyomában van, ám erről még maga sem tud.
Marcellának, a hírhedt maffiózó gyönyörű feleségének jócskán kijutott az árulásból. Kivirult a halál csókjától, a hatalomtól, amit végre megkapott, és amire mindig is vágyott. Saját csatlósokat gyűjt, és belemegy a legveszedelmesebb játszmába is: megpróbálja kihasználni a legendás viszályt…
Miután Fang Zsu-nin megmentette Nikant a külföldi megszállóktól, és egy kegyetlen polgárháborúban megküzdött a gonosz Szu Ta-csi császárnővel, szövetségesei sorban elárulták, és sorsára hagyták.
A veszteségek ellenére Zsin nem mondott le azokról, akikért olyan sok mindent feláldozott: a déli tartományok és különösen az otthonának számító Tikani lakosairól. Amikor Zsin visszatér a gyökereihez, nehéz kihívásokkal és váratlan lehetőségekkel találja szemben magát. A Déli Szövetség vezetőségéből kikerülő új társai alattomosak és megbízhatatlanok. Zsin gyorsan rájön, hogy Nikanban az a több millió egyszerű ember tartja kezében a hatalmat, akik bosszúra szomjaznak, és a megváltás istennőjeként tekintenek rá.
A hatalmas déli sereggel a háta mögött Zsin minden fegyvert bevet ahhoz, hogy legyőzze a Sárkányköztársaságot, a gyarmatosító heszperiaiakat, és mindenkit, aki fenyegetést jelent a sámánhitre és annak gyakorlóira. Egyre nagyobb hatalomra és befolyásra tesz szert, de vajon elég erős lesz ahhoz, hogy ellenálljon a főnix hangjának, amely arra sürgeti, hogy égesse fel a világot, és benne mindent?
A Delta Vision Kiadó új szerzőt mutat be, méghozzá Glyn Iliffe-et, akinek az ógörög mitológiát alapul vevő, Heraklészre koncentráló trilógiájával ismerkedhetünk meg. Felkerült a fantasy jelöltlistára.
Delta Vision Kiadó Fordította: Tüzér Judit ISBN: 9789633953600 382 oldal Puhatáblás
Héraklész, a történelem egyik legnagyobb hőse, akit lelki és testi ereje révén mindenki jól ismer, szörnyűséget követett el. Egykor pompás élete romokban hever. Utolsó mentsvárként felkeresi az orákulumot, aki új küldetést jelöl ki számára: vezeklés gyanánt esküdt ellensége rabszolgájává kell válnia.
Tizenkét lehetetlennek mondott feladat vár rá, amiken keresztül visszanyerheti jó hírét, azonban ehhez szörnyekkel és más mitikus bestiákkal kell megküzdenie, a végsőkig, sőt talán azon túl is feszegetve a határait. Az istenek bábjává, pontosabban Zeusz büszkeségének és Héra féltékenységének áldozatává válik…
Vajon meg tud küzdeni a kihívásokkal? Túlélheti a feloldozáshoz vezető utat?
A méltán népszerű író, Glyn Iliffe lenyűgöző trilógiájában az olvasók felejthetetlen kalandra indulhatnak a szörnyek, mítoszok és istenek világában, miközben egészen új szemszögből ismerhetik meg Héraklész feladatainak többször is feldolgozott regéjét.
Miután a Végzetnek nevezett betegség elpusztította a civilizációt, a mágia mindennapossá vált, és Fallon Swift azzal töltötte az ifjúságát, hogy elsajátítsa minden csínját-bínját. Fallon addig nem élhet békében, amíg fel nem szabadítja azokat, akiket a kormány vagy a fanatikus Tisztaság Harcosai üldöznek. Eltökélt szándéka, hogy még azokat is megmentse, akik félelemből vagy gyengeségből bűnrészességet vállaltak ezzel a gonosszal… ha valóban megmenthetők.
Duncanhez, a harcostársához fűződő köteléktől megerősödve Fallonnak már számtalan alakváltót, manót és hétköznapi embert sikerült megmentenie. Most segítenie kell nekik, hogy meggyógyuljanak… és újra felfedezzék a fényt és a hitet magukban. Mert bár születésétől fogva ő a kiválasztott, akkor is csak egyetlen ember. És most, hogy egy régi nemezissel néz szembe, az ellenség fellegvárára veti a tekintetét, és beteljesíti a sorsát – hogy helyreállítsa a titokzatos pajzsot, amely egykor mindannyiukat védte –, egész hadseregre lesz szüksége…
Minden világ beleremeg, amikor a varázslat szárnyra kap
Alice Wyndhamet gyermekkora óta képzeletbeli madarak keserítik… majd egy napon bekopogtat az ajtaján a rejtélyes Crowley, akitől megtudja, hogy különleges képességgel bír: a látomásaiban a lélekmadarakat, az emberek lelkét őrző mitikus lényeket látja. Megtudja ezen kívül a férfitól azt is, hogy üldözőbe vette egy titkos társaság, amely célja, hogy az ő különös képességét felhasználva kiirtson minden mágikus lényt a világból.
Alice élete egyik pillanatról a másikra megváltozik, menekülni kényszerül. Megmentőjével átkel London mágikus oldalára, a finn mítoszok istenei által emelt Varjútanya városába. Itt idővel nem csak jobban megismeri varázslatos örökségét, de arra is rájön, hogy az őt körülvevő rejtélyek legnagyobbikát épp a saját lélekmadara őrzi.
A brit Deborah Hewitt bemutatkozó regénye a klasszikus urban fantasy zsánere előtt tiszteleg, hangulatában és világépítésében ügyesen idézi fel Neil Gaiman és Ben Aaronovitch korai munkásságát.
Idén hatodik alkalommal, a közös zsűrizés eredményeként összeállítottunk egy ajánlót az előző évben megjelent és legjobbnak ítélt fantasyregényekből. Ebből a kilenc könyvből igyekeztünk most kiválasztani az év legerősebb, legfontosabb, leginkább kiemelkedő megjelenését, amelyre még évek múltán is úgy gondolhatunk, mint meghatározó olvasmányra; vagyis azt a regényt kerestük, amelyik méltó az Év Könyve címre.
2020-ban az SFF Vektor zsűrije döntése alapján az Év Könyve:
Susanna Clarke: Piranesi
„Soha nem érdekelt különösebben az úgynevezett erkölcs, de egy civilizáció összeomlásának előidézésénél én is meghúzom a határt. Talán ez volt gond. Nem tudom. Meglehetősen szentimentális tudok lenni.”
A Piranesi a 2020-as év nemzetközi szinten is az egyik legjobban várt fantasy megjelenése volt, amit az Agave Kiadónak hála szinte a nemzetközi premierrel egyidejűleg vehettek kezükbe a magyar olvasók is. Ahogy annak idején A Hollókirály, ez a regény is stílusbravúr, ami a borgesi metafizikát és mitopoétikát fonja össze egy okkult kalandregénnyel és egy tétova, széthullt elme önmagára találásának történetével.
A regény helyszíne egy szürreális, végtelen számú teremmel rendelkező palota, amelyben a főhősünk és narrátorunk, a szelíd, mágikus gondolkozású Piranesi bolyong magányosan, mint Thészeusz a labirintusban. A labirintus pedig az az ősi szimbólum, ami az elme kiszámíthatatlan és végtelen kacskaringóit jelképezi, de ahogy az olvasó egyre jobban elmerül a történetben, úgy válik egyre mélyebbé a regény szimbolikája.
Ez a szimbolika teszi ezt a regényt sokkal mélyebbé, az olvasói értelmezési horizontot pedig összehasonlíthatlanul szélesebbé, s ennek köszönhetően emelkedik ki a zsáner tipikus művei közül.
Nagyon hatásosan felépített és valahol a magjában kifejezetten szép regény a Piranesi, aminek sok eleme ismerős, vagy legalábbis van egy illata, amit érezni máshol is, de közben olyan kis szokatlan. (…) Tömör és rövid, ugyanakkor a gyorsaság nem szabotálja a hangulatot. Első pillanattól kezdve olyan figyelemfelkeltő, hogy szerintem nem igazán lehet csak ímmel-ámmal olvasni, vagy maximálisan beleveted magad, vagy nem olvasod. Vagy felcsigáz, vagy nem olvasod.
Ahogy az elmúlt években, úgy most is fontosnak tartjuk, hogy a tavalyi legjobb sci-fi és fantasy regények és kisprózák mellett a zsánerolvasó közönség figyelmét felhívjuk olyan könyvekre is, amik a jelöltlistán lévő címeken túl még érdekesek lehetnek a számukra. Ezek lehetnek határterületen mozgó regények, de ugyanígy osztott világ kiadványok, újrakiadások vagy ifjúsági művek, amelyek ugyan kimaradnak az ajánlólistánk alapját képező gyűjtésből, ennek ellenére nagyon szerettük őket, és másoknak is szívesen ajánlanánk ezeket.
2020-ban újabb kultikus művel ismerkedhettek meg a magyar olvasók: végre elérhető Mervyn Peake elképesztő Gormenghast-trilógiája! Michael Moorcocktól Susanna Clarke-ig számos szerzőn érezhető ennek a legendás könyvnek a hatása, ugyanakkor igazi nehéz olvasmány. Hiánypótló megjelenés; nem csupán annak ajánlott, aki szeretne megismerkedni a modern fantasy előfutáraival, hanem annak is, aki egy nem mindennapi olvasmányélményt keres.
(…) mikor már túl voltam rajta, Gormenghaston, becsuktam azt az 1064 oldalt… Hirtelen, borzasztóan üresnek éreztem magam. Elvesztettem a fantáziavilágot, amiben gyakorlatilag majdhogynem egy hónapig éltem.
Mivel csak az utolsó pillanatban került a látóterünkbe Stuart Turton regénye, a zsűrinek nem volt ideje alaposan megvizsgálni, hogy felkerülhet-e valamelyik jelöltlistánkra. Ennek ellenére a fantasztikum kedvelőinek izgalmas olvasmány lehet a történet, amely a kultikus Időtlen időkig filmből jól ismert időhurok eszközét vegyíti Agatha Christie regényeinek hangulatával.
Tulajdonképpen nem egyszerű olvasmány, az elején kicsit lassan indul be, aztán elképesztően szövevényessé válik, ami miatt túlmutat a délutáni nyammogós olvasmányokon, de szerintem lehet úgy is olvasni, hogy az ember hagyja, hadd sodorja magával a történet, hiszen minket nem akar az inas felkoncolni. Habár egyre nehezebb engem lenyűgözni, szeretem hagyni, hogy megvezessenek – ha az író képes rá.
A tavalyi évben igazi meglepetés érkezett a Kaland, Játék, Kockázat rajongóinak: egy vadiúj Ian Livingstone-kötet! A régi motorosokat számos easter egg várja az Allansia bérgyilkosai olvasása közben, miközben a csavaros történet még azoknak is jó szórakozás lehet, akiknek ez lesz az első KJK-élményük.
(…) az Allansia bérgyilkosai remekül hozza is az olyan mocskosul nehéz Livingstone-könyvek hangulatát, mint a Bajnokok próbája vagy A varázsló kriptája. Főleg az utóbbiét, mert ebben az új könyvben szintén egy országnyi, nehezen feltérképezhető területet kell bebarangolni, számtalan fontos nyom után kutatva.
Bár nem mondhatni, hogy egymás után jönnek az újabb és újabb M.A.G.U.S.-regények, viszont a megjelentek annál nagyobb érdeklődésre tarthatnak számot. Közülük is kiemelkedik Jan van den Boomen “crossover” regénye, az Istenítélet, mely jócskán túllép a szerepjáték-irodalomban megszokott elvárásokon.
(…) bár a legkevésbé sem szerepjátékos stílusú regényről van szó, a nyomozás utolsó felvonásaiban a veterán kalandozók sem fognak csalódni.
A 2020-as év egy másik kellemes meglepetést is hozott a fantasyrajongóknak: nagyüzemben újraindult a honi Warcraft-kiadás! William King: Illidan c. regényével kezdve a fő regénysorozatból azóta már három regény is megjelent, idén pedig egy új trilógia is elkezdődött, sőt, a világleíró Krónikák-sorozatot is olvashatjuk – utóbbi szinte a teremtés pillanatától kezdve mutatja be az univerzum történetét, külalak és belbecs terén is nagyon színvonalas munka.
Ez egy igazán hiánypótló alkotás, akár eredeti, akár magyar változatban minden Warcraft rajongónak kötelező. A többieknek, akiket érdekel a fantasy műfaja, de nem akarnak órákat beleölni a WoW-ba, azok is tehetnek egy próbát, mert részletesen és összeszedetten tárja elénk a világot.
2020 nem volt kifejezetten gazdag a science fiction megjelenésekben, ám annál nagyobb szerephez jutottak az igényes újrakiadások. Ezek közül kettőt szeretnénk kiemelni. Az egyik egy egészen különleges kiadvány a Cser Kiadó gondozásában, a Dr. Moreau szigete. H. G. Wells klasszikusát ezúttal a képregények világából is jól ismert, Korcsmáros-díjas Németh Gyula illusztrálta, akinek fekete-fehér rajzai és színes festményei egyaránt remekül rezonálnak a regény nyugtalanító, kísérteties hangulatára. Megkapó művészeti album és egy kiváló regény együttese lett így ez a kiadvány – nem csak gyűjtőknek.
A képek önmagukban is megállnák a helyüket, annyira aprólékosak és hatásosak, de közben pedig a több mint 120 éves szöveget olykor-olykor egyenesen hátborzongató magasságokba emeli. Az állat-ember kimérák veszedelmes, mégis groteszkül aranyos megjelenítése egyszerre ébreszt az olvasóban zsigeri undort és gyengéd szánalmat a regény eseményeit mintegy elszenvedő teremtmények iránt.
Az Agave Könyvek Bradbury-életműsorozatának részeként jelent meg a Marsbéli krónikák újrakiadása, amely a címadó elbeszélésfűzér mellett összegyűjti a szerző egyéb “marsbéli” írásait. Ezek egy része már szintén megjelent más válogatásokban, egy részük pedig most először lát napvilágot magyarul. Méltó kiadvány tehát Ray Bradbury 100. születésnapjának megünneplésére. A hol melankolikus-filozófikus, hol keserű és drámai szövegek nemcsak a science fiction, de általában a szépirodalom egyik időtálló klasszikusává váltak a hetven évvel ezelőtti első megjelenésük óta, immár örök helyett béreltek a fantasztikus irodalom polcain.
A Mars most már egy üres lap, amire mindenki (az író is) azt ír, amit akar. Úgy is mondhatnánk: csak az van a Marson, amit az emberek magukkal visznek.
A fordulatos és könnyed kalandregények kedvelőinek ajánljuk a science fiction határterületéről érkező Múlt vagy soha című kötetet, Jodi Taylor St. Mary-krónikák című ciklusának ötödik epizódját. Az előző kötetekhez hasonlóan ez a regény is keveri a műfajjegyeket: egy időutazásos sci-fi toposzra építkezik, ugyanakkor cselekményvezetése nem nélkülözi a misztikus elemeket. A sorozatrészeket összekötő főhős, Max immár a Múltjáró Részleg vezetőjeként csetlik-botlik a nagy történelmi események sűrűjében, rendszerint jelentős kalamajkákba keveredve – ahogy azt a sorozat rajongói már megszokhatták és talán el is várják tőle. Ezúttal a reneszánsz Itália és a thermopülai csata is megidéződik, és sok olvasó megelégedésére az izgalmak és a romantika a korábbinál kiegyensúlyozottabb arányban jelentkezik ebben a kötetben.
Nagyon élveztem, hogy újra elmerülhetek ebben a világban, ahol Jodi Taylor ötvözte azokat a dolgokat, amiket úgy szeretek – humor, történelem, izgalmas kalandok. A korábbi részek nagy drámai eseményei, logikai hibái (?) teljesen eltűntek – és maradt az, ami miatt beleszerettem ebbe a sorozatba. Az állandó humor, a történelmi információmorzsák, és az pörgő események.
Az Iron Sky rendhagyó módon született: filmből készült regény ugyan, és ez a tény a franchise regények kategóriájába sorolja, de a film alapjául szolgáló történet szerzője, Johanna Sinisalo bővítette ki és írta át oly módon, hogy regényként is működjön. Sinisalo neve sokaknak ismerős lehet: tavaly a Nap magja című könyvével osztott helyen az SFF Vektor Év Könyve lett. Ebben a regényében is egy végtelenül abszurd, meghökkentő alternatív történelmi helyzetben találjuk magunkat, a náci birodalom a Hold sötét oldalán építette ki a maga zárt világát, ahol teljes magabiztossággal várja a megfelelő időt, amikor átveheti az alsóbbrendű földlakók feletti világuralmat.
Johanna Sinisalo (…) lényegében rábukkant egy olyan helyes módszerre, amely egyszerre adja vissza egy film cselekményét, ugyanakkor bővíti annak univerzumát és egészen más oldaláról ismerjük meg a már egyszer látott sztorit.
Végül, de nem utolsósorban egy olyan különleges kiadványra szeretnénk felhívni a figyelmet, amely valahol a művészeti album és kispróza-kötet határán egyensúlyoz, de olvasói egybehangzó véleménye szerint nemcsak letehetetlen, de igazán maradandó élménnyel is jár a forgatása. Simon Stålenhag elsősorban képzőművész, de a Mesék a Hurokból című albumának történetei irodalmi értékkel is bírnak, ahogy szavakba, személyes hangvételű elbeszélésekbe öntik a festményeken megelevenített alternatív 80-as évek Svédországának kisvárosi hétköznapjait.
Simon képeit órákig el tudnám nézegetni, annyira gyönyörűek, és úgy érzem, hogy az összefüggő sztori hiánya ellenére is egy nagyon lenyűgöző alternatív valóság tárult fel a szemeim előtt.
SFF Vektor 