Valamikor a közeli jövőben, amikor a globális klímaváltozás miatt egymás után halnak ki a fajok, Franny Lynch eltökéli, hogy követi a sarki csérek utolsó ismert kolóniáját az egész földgolyót átszelő utazásukon. Az apró madarak évente kétszer teszik meg az északi sarkkörtől a déli sarkkörig tartó távot, és a tudósok szerint ez lesz utolsó vándorlásuk, miután élőhelyeik pusztulása miatt nem élik túl az utat. A fiatal nő a kihalt tengereket hiábavalóan kutató halászhajó, a Saghani fedélzetén ered a madarak nyomába a kiüresedő világban, valódi céljai azonban nem csupán a legénység többi tagja, hanem önmaga előtt is rejtettek. Milyen traumák, tragédiák és kétségbeesett remények hajtják őt és a legénységet ezen az őrült úton, Grönland partjaitól az Antarktisz olvadó jégmezőiig, és miért akar vándorlása végén Franny véget vetni az életének?
Az ausztrál írónő, Charlotte McConaghy műve első sorától kezdve rabul ejt, magával ragadó utazás a végső kétségbeeséstől az esélytelenség dacára feltámadó reményig. Az utolsó vándorlást az Amazon szerkesztői 2020 legjobb regényének választották, és A korona főszerepét játszó Claire Foy készít belőle filmadaptációt Benedict Cumberbatch közreműködésével.
„Ez a regény igazi csoda. Sorai reményt árasztanak, és gyógyírt nyújtanak gondterhelt korunkban. Charlotte McConaghy prózája csontig hatol.” (Lara Prescott, a Titkos útjaink szerzője)
Lee és Mal, a két jóbarát hobbi-szörnyvadászok. Akkor is éppen különös lényekről szóló mendemondáknak jártak utána a Bodmin-lápvidéken, amikor valami túlságosan is valóságosra bukkantak, és az útról egyedül Lee tért vissza. Most, négy év után az eltűnt Mal váratlanul megjelenik – de hol járt eddig, és mi történt vele?
Dr. Kay Amal Khant, a kormánynak dolgozó fizikust támadás éri, a tettesek kézrekerítésében a titkosszolgálat segítségét kérik. Julian Sabreur, az MI5 ügynöke a nyomozás folyamán rémisztő terepre téved, ahol egy ismeretlen hatalommal és annak félelmetes erejű ügynökeivel kerül szembe. Az egyetlen nyom, amely Julian rendelkezésére áll, egy biztonsági kamera szemcsés felvétele – rajta egy lány, akinek sok-sok éve nyoma veszett a Bodmin-lápvidéken.
Dr. Khan extradimenzionális kutatásai tisztán elméletinek számítottak. De csak addig, amíg véletlenül repedésekre nem bukkant a valóságunkban, amelyeken át más világokra nyert bepillantást, Párhuzamos Földekre, ahol különös teremtmények élnek. Ezek a repedések napról napra tágulnak, és ki tudja, miféle lények settenkedhetnek át rajtuk. És ugyan mi fog történni, amikor a világokat elválasztó falak leomlanak?
Adrian Tchaikovsky az elsöprő sikerű Az idő gyermekeiben hosszú utazásra hívta olvasóit térben és időben. Ezúttal a végtelen űr helyett alternatív valóságok labirintusába invitál, szédítő ötletei és féktelen képzeletének eredménye egy újabb sodró lendületű, szenzációs regény.
Amerikát romba döntötte a gazdasági válság. A munkanélküliektől és hajléktalanoktól hemzsegő rozsdaövezetekben bandák, vandálok és elmebetegek fosztogatnak. A fiatal házaspár, Stan és Charmaine azért van még életben, mert csodával határos módon megmaradt autójukban laknak, ám nemritkán így is másodperceken múlik a sorsuk. Egy nap megváltásként érkezik a hír: önkénteseket keresnek Consilience városába, a Pozitron Projektbe. A Projekt résztvevőinek rendes munka és kényelmes, tiszta otthon jár – minden második hónapban. A köztes időszakokat viszont a város és a projekt szívét jelentő Pozitron börtönben, fegyencként kell tölteniük, házukat pedig frissen szabadult váltótársaik foglalják el, akikkel szigorúan tilos érintkezniük – erről a Megfigyelés gondoskodik. Elsőre nem tűnik túl nagy áldozatnak egy rendezett életért cserébe, ám amikor Charmaine a szabályokat áthágva szenvedélyes viszonyba kezd váltótársával, nyugtalanító események láncolata veszi kezdetét, s előbb-utóbb kénytelenek feltenni a kérdést, mi zajlik valójában Consilience és a börtön falai mögött. Margaret Atwood 2015-ben írt disztópiájában a társadalmi felelősség és a közös túlélés problémái mellett előtérbe kerülnek az egyéni lét, legfőképpen a szenvedély kérdései: meddig mehet el az a másik birtoklásában anélkül, hogy elveszítené önmagát?
„Ők maguk, a jövendő Pozitron-tervezők – igazi hősök! Úgy döntöttek, vállalják a kockázatot, az emberi természet jobbik felére apellálnak, a psziché ismeretlen területeit tárják fel. Olyanok ők, mint a régi pionírok, utat törnek, helyet csinálnak a jövőnek: a jövőnek, amely biztosabb, gazdagabb és általában véve jobb miattuk. Az utókor áhítatos tisztelettel emlékezik majd rájuk. Ez a duma. Stan még életében nem hallott ennyi marhaságot. Másfelől viszont valahogy hinni akar benne.”
Az SFF Vektor zsűrije a magyarul megjelent fantasztikus regényekből 2020-ra is összeállított egy fantasy ajánlót és egy science fiction ajánlót. Ugyanakkor olvasóinkat is megkérdeztük ebben a hónapban kedvenc könyveikről a fantasy és a sci-fi közönségszavazás oldalain. Nagyon örültünk a sok szavazatnak, köszönjük mindenkinek a részvételt! Lássuk tehát az eredményt:
A fantasy közönségszavazást Tarja Kauppinen debütáló regénye, A nép igazsága nyerte, a sci-fi közönségszavazást pedig Brandon Hackett: Eldobható testek című kötete.
Ahogy korábban már hírül adtuk, az SFF Vektor zsűrije is megválasztotta az Év Könyveit: fantasy kategóriábanSusanna Clarke: Piranesi c. regényét választotta, míg science fiction kategóriábanBrandon Hackett: Eldobható testek és Marc-Uwe Kling: QualityLand című regényeit találta a legkiemelkedőbbnek.
Köszönjünk, hogy itt voltatok és velünk együtt követitek a fantasztikus irodalom magyarországi megjelenéseit és értékeléseit. Jó olvasást 2021-re is!
A Delta Vision Kiadó új szerzőt mutat be, méghozzá Glyn Iliffe-et, akinek az ógörög mitológiát alapul vevő, Heraklészre koncentráló trilógiájával ismerkedhetünk meg. Felkerült a fantasy jelöltlistára.
Delta Vision Kiadó Fordította: Tüzér Judit ISBN: 9789633953600 382 oldal Puhatáblás
Héraklész, a történelem egyik legnagyobb hőse, akit lelki és testi ereje révén mindenki jól ismer, szörnyűséget követett el. Egykor pompás élete romokban hever. Utolsó mentsvárként felkeresi az orákulumot, aki új küldetést jelöl ki számára: vezeklés gyanánt esküdt ellensége rabszolgájává kell válnia.
Tizenkét lehetetlennek mondott feladat vár rá, amiken keresztül visszanyerheti jó hírét, azonban ehhez szörnyekkel és más mitikus bestiákkal kell megküzdenie, a végsőkig, sőt talán azon túl is feszegetve a határait. Az istenek bábjává, pontosabban Zeusz büszkeségének és Héra féltékenységének áldozatává válik…
Vajon meg tud küzdeni a kihívásokkal? Túlélheti a feloldozáshoz vezető utat?
A méltán népszerű író, Glyn Iliffe lenyűgöző trilógiájában az olvasók felejthetetlen kalandra indulhatnak a szörnyek, mítoszok és istenek világában, miközben egészen új szemszögből ismerhetik meg Héraklész feladatainak többször is feldolgozott regéjét.
Miután a Végzetnek nevezett betegség elpusztította a civilizációt, a mágia mindennapossá vált, és Fallon Swift azzal töltötte az ifjúságát, hogy elsajátítsa minden csínját-bínját. Fallon addig nem élhet békében, amíg fel nem szabadítja azokat, akiket a kormány vagy a fanatikus Tisztaság Harcosai üldöznek. Eltökélt szándéka, hogy még azokat is megmentse, akik félelemből vagy gyengeségből bűnrészességet vállaltak ezzel a gonosszal… ha valóban megmenthetők.
Duncanhez, a harcostársához fűződő köteléktől megerősödve Fallonnak már számtalan alakváltót, manót és hétköznapi embert sikerült megmentenie. Most segítenie kell nekik, hogy meggyógyuljanak… és újra felfedezzék a fényt és a hitet magukban. Mert bár születésétől fogva ő a kiválasztott, akkor is csak egyetlen ember. És most, hogy egy régi nemezissel néz szembe, az ellenség fellegvárára veti a tekintetét, és beteljesíti a sorsát – hogy helyreállítsa a titokzatos pajzsot, amely egykor mindannyiukat védte –, egész hadseregre lesz szüksége…
Minden világ beleremeg, amikor a varázslat szárnyra kap
Alice Wyndhamet gyermekkora óta képzeletbeli madarak keserítik… majd egy napon bekopogtat az ajtaján a rejtélyes Crowley, akitől megtudja, hogy különleges képességgel bír: a látomásaiban a lélekmadarakat, az emberek lelkét őrző mitikus lényeket látja. Megtudja ezen kívül a férfitól azt is, hogy üldözőbe vette egy titkos társaság, amely célja, hogy az ő különös képességét felhasználva kiirtson minden mágikus lényt a világból.
Alice élete egyik pillanatról a másikra megváltozik, menekülni kényszerül. Megmentőjével átkel London mágikus oldalára, a finn mítoszok istenei által emelt Varjútanya városába. Itt idővel nem csak jobban megismeri varázslatos örökségét, de arra is rájön, hogy az őt körülvevő rejtélyek legnagyobbikát épp a saját lélekmadara őrzi.
A brit Deborah Hewitt bemutatkozó regénye a klasszikus urban fantasy zsánere előtt tiszteleg, hangulatában és világépítésében ügyesen idézi fel Neil Gaiman és Ben Aaronovitch korai munkásságát.
Megérkezett a Ready Player One régóta vár folytatása az Agave Kiadó gondozásában. Ernest Cline: Ready Player Two c. regénye felkerült a sci-fi jelöltlistára.
Agave Könyvek Fordította: Farkas Veronika Puhatáblás 432 oldal ISBN: 9789634198475
Egy váratlan küldetés. Két világ forog kockán. Felkészültél?
Néhány nappal James Halliday, az OASIS alapítójának legendás versenye után Wade Watts újabb világraszóló felfedezést tesz. Halliday széfjének a mélyén egy olyan technológiai újítás lapul az alapító örökösére várva, amely ismételten fel fogja forgatni a világot, az OASIS-t pedig ezerszer bámulatosabbá és lebilincselőbbé teszi, mint amire Wade valaha is gondolni mert volna.
Ez a titok azonban egy újabb rejtvényt és küldetést is hoz magával egy titokzatos nyeremény ígéretével. Ráadásul felbukkan egy váratlan ellenfél is, aki elképzelhetetlen hatalommal bír és képes végezni akár milliókkal is, hogy elsőként érjen célba.
A Ready Player One régóta várt folytatásában nem csak Wade élete és az OASIS jövője forog kockán: a játszma tétje a teljes emberiség sorsa!
A híres történelmi krimik szerzőjének, Baráth Katalinnak ezúttal egy science fiction regénye jelent meg az Agave Kiadónál. Az Afázia fel is került a sci-fi jelöltlistánkra.
Agave Könyvek Puhatáblás 336 oldal ISBN: 9789634197621
A távoli jövőben járunk, amikor a Föld már lakhatatlan, a világhatalmak azonban számos háborút és katasztrófát követően sem változtak. Két birodalom uralja a Naprendszert: a pénz vezérelte Demokrácia és az önkényuralmi Háló Birodalom, a köztük található bányászkolóniák és telepek sorsa pedig jobbára attól függ, melyikhez vannak közelebb. Az ember sokat változott: bár a faj továbbra is előszeretettel harcol és hódít, a populációjának zöme elvesztette kapcsolatát a beszéddel és a nyelvvel, a kommunikáció vizuális módon történik.
Él azonban egy nép a két birodalom közt félúton, egy mesterséges bolygón, ami továbbra sem felejtette el a nyelvét, és igéje olyan erővel bír, hogy egyesek mámorító drogként, mások fegyverként tekintenek rá.
A törékeny béke hamarosan meginog, és újabb galaktikus méretű háború van kitörőben, melynek nemcsak a frontvonalában áll ez a nép, de egyesek szerint okozója is. Egy génmódosított szuperkatonát és egy veterán hírszerzőt titkos küldetéssel bíznak meg soraikból: kutassanak fel egy rég eltűnt, mitikus erejű tárgyat, melynek segítségével elkerülhetővé válik a katasztrófa… és saját népük kipusztulása. Baráth Katalin számos nagy sikerű kötet után ezúttal a sci-fiben mutatja be kiemelkedő regényírói tehetségét: az Afázia egyszerre ismerős és egzotikus, nagyívű és képzeletgazdag világa a műfaj klasszikusait idézi fel.
Idén hatodik alkalommal, a közös zsűrizés eredményeként összeállítottunk egy ajánlót az előző évben megjelent és legjobbnak ítélt science fiction regényekből. Ebből a hét könyvből igyekeztünk most kiválasztani az év legerősebb, legfontosabb, leginkább kiemelkedő megjelenését, amelyre még évek múltán is úgy gondolhatunk, mint meghatározó olvasmányra; vagyis azt a regényt kerestük, amelyik méltó az Év Könyve címre.
Annak ellenére, hogy ezúttal az átlagosnál kevesebb cím közül választhattunk, a zsűri úgy gondolta, hogy ebben az évben nem egy, hanem két könyv is kiemelkedett valamilyen formában a mezőnyből. A 2020-ban megjelent sci-fi regények közül az SFF Vektor zsűrije szerint az Év Sci-fi Könyvei:
Brandon Hackett: Eldobható testek
és
Marc-Uwe Kling: QualityLand
Két, egymástól gyökeresen eltérő könyvről van szó: egy nagyívű, társadalmi és technológiai jövőképet egyaránt kibontó, akciódús űroperáról, és egy egészen egyedi hangvételű és szerkezetű, humoros, szatirikus regényről.
Brandon Hackett: Eldobható testek Agave Könyvek, puhatáblás, 416 oldal
“A jövőt ajánlom nektek. A tökéletességet. A korlátok nélküli, örök életet! Nyomtassatok magatoknak új testeket! Válasszátok ti is a jövőt!”
Amikor napvilágot lát egy-egy Hackett regény, a hazai science fiction olvasók szinte mindig a kedvencüknek választják és csak ritkán akad méltó vetélytársra abban az évben. Ennek többek között az lehet az oka, hogy Markovics Botond sosem fél megújulni, elképesztő látomásai mellett írásaiban mindig találhatunk magunknak új kérdéseket és új szempontokat az emberiség jövőbeli távlatainak megrajzolásában. Az Eldobható testek egy olyan 24. századi Naprendszerben játszódik, ahol a kényszerből szétszóródott emberiség egy új formájú létezés lehetőségének félelmetes valóságával és következményeivel szembesül. A transzhumanizmus és a digitalizált tudatok jelensége nem először jelenik meg a szerző könyveiben, de ez a regény mélyen beleássa magát a kérdés szociokulturális vetületébe is, különösképpen az igazságszolgáltatás és a hatalom kapcsolatát boncolgatja, méghozzá egy elkötelezett ügyész szemszögéből, aki igen hamar az események sűrűjében találja magát.
Ahogy azt Hackett műveinél megszoktuk, az izgalmas cselekmény mögött mindig van mondanivaló. (…) Mennyire tartozik hozzánk a testünk? Az tesz minket azzá, akik vagyunk, vagy csupán az elménk, a személyiségünk?
Előkerül az emberi létezés újragondolásának logikai játéka, és amilyen fantasztikus képtelenségnek tűnik elsőre, olyannyira átgondolnivaló a végére, hogy valóban ez egy elképzelhető, egy lehetséges verzió az örök életre
“Peter szeretne a NEM-re bökni, de az egyetlen opció, amit a program felajánl, az OK“
Megijesztett valaha, ha egy baráti csetben megemlített téma másnap termékpromóció formájában pattant eléd a közösségi oldalon? Felháborított már valaha, ha csak egyetlen választógomb jelent meg egy digitális felületen, vagyis csak a választás látszatát választhattad? Hogyan mozognál a világban, ha nemcsak a szemed színét örökölnéd valamelyik szülődtől, de a foglalkozását kellene vezetéknévként viselned, és Szexmunkás Melissaként vagy Börtönőr Johnként kellene leélni az egész életedet? Ha “beárazna” a rendszer, és a munkádat, a partneredet, még a nézőtéri vagy éttermi ülőhelyedet is az így kapott “szint” határozná meg? Munkanélküli Peter nem lázadozik és otthonosan mozog ebben a világban, mégis érzi, hogy valami nem stimmel vele. Amikor a könyv borítóján látható terméket kéretlenül rátukmálják, Peter váratlan lépésre szánja el magát. A humoros science fiction kategóriában idén egyértelműen a QualityLand vitte a zászlót, de messze nem csak a szórakoztató jellege miatt lett sokak kedvence. Hisz mindannyiunk fejében ott mocorog a szlogenek tengerében fuldokló fogyasztó, akinek kívánságát előbb és jobban kielégíti a rendszer, minthogy egyáltalán formát ölthetne. Melyikünk ne találná vonzónak az ötletet, hogy egy optimálisan programozott android hatékonyabban töltené be egy államfő szerepét, mint az emberi politikusok? Ez a könyv megjelenésében is egészen különleges: lépten-nyomon fekete lapokra nyomtatott hírek vagy hirdetések törik meg a cselekményt, amelyet netes kommentelők hozzászólásai egészítenek ki. Ráadásul a könyv elektronikus változatában – egyfajta bónusz tartalomként – ugyanezeknek a híreknek egy átírt, feljavított változatát is elolvashatjuk.
A Qualityland egy kockaszatírába csomagolt társadalomkritika, esetleg egy – reklámoktól hemzsegő – elborult lázálomként manifesztálódó jövőkép. Tulajdonképpen nem mond újat, a hangsúly azon van, ahogy mondja.
QualityLand egy olyan konzumdiktatúra, ami tulajdonképpen teljesen logikus fejleménye a mai tendenciáknak, szinte csak percekre pillantunk előre, mégis félelmetes az, amin olvasás közben szétröhögöd az agyad
SFF Vektor 