A 2024-es év könyveiből válogató ajánló a szokásosnál jóval később, 2026 elején jelent meg. Bővebb információ ebben a blogposztban.
2024-ben összesen 36 olyan fantasy regény jelent meg, amelyek megfelelnek a jelölés feltételeinek. Az SFF Vektor zsűritagjai olvasásaik alapján állították össze az alábbi listát, amely az általuk legjobbnak ítélt regényeket tartalmazza, valamint megválasztották az Év Fantasy Könyvét is.
Az Év Fantasy Könyve
Shannon Chakraborty: Amína asz-Sziráfi kalandjai
Agave Kiadó, fordította: Tamás Gábor
“Azt beszélik, túlságosan könyörtelen volt, túlságosan becsvágyó, túlságosan erőszakos, túlságosan illetlen, és hát… öreg! Gyereke volt! Hogy mik vannak! Ó, igen, a fiataloktól még elvárható és elnézhető némi lázadás. Ezért mesélünk történeteket kincskereső hercegnőkről és harcosnőkről, amelyek végén megesik, hogy boldogan élnek, míg meg nem halnak. De azok a történetek mindig véget érnek…”
Ez a történet ott kezdődik, ahol a legtöbb véget ér. Amína, aki saját jogán lett híres és hírhedt kalózkapitánynő, kifizette a legénységét, szélnek eresztette őket. Visszavonultan, szerény körülmények között neveli lányát, míg egy nemes asszonytól visszautasíthatatlan ajánlat nem érkezik egy utolsó kalandra. Így felkeresi egykori csapatának kemény magját, hogy újra felhúzzák a horgonyt. A cselekmény erőssége, hogy veterán, összeszokott csapatról van szó, akiknek képességeit és barátságukat az idő nem koptatta el.
A könyv előnye, hogy bár Chakraborty Dévábád-trilógiájának világában játszódik, annak ismerete nélkül is olvasható. Ugyan már kiszivárogtak a hírek, miszerint a kalandok folytatódnak, de mivel önálló történetként indult, ezért önmagában is megállja a helyét. Így azoknak sem kell tartaniuk tőle, akik nem szeretnek még befejezetlen sorozatokba kezdeni.
Könnyen, gyorsan olvasható történet, amely az első szakaszában lassan építkezik, viszont megéri kivárni, amíg a legénység felett összecsapnak a hullámok. A kaland és mágia dominál, a kalóz lét mentalitása pedig ezt fűszerezi meg.
…egy olyan kalandtörténet, ami egyszerre hozza vissza a kalandtörténetekből azt, amiért nagyon lehet szeretni a műfajt…
Az ajánlólista további könyvei
Az év több, mágiával átitatott, összetett világépítéssel dolgozó sorozat nyitókötetét hozta el az olvasóknak. Figyelmetekbe ajánljuk a Kohómente, A Napkirály Keze és a Csillagportolvaj című köteteket.
Robert Jackson Bennett: Kohómente
Fumax kiadó, fordította: Sárpátki Ádám
“Rengeteg veszély van itt, gyermekem. Rengeteg. Sok ocsmány dolgot kell majd tenned. Nagy küzdelem áll előtted. És arra fogsz gondolni: „Mégis, hogy győzhetnék?” A válasz pedig, hogy amíg élsz, addig nyerésre állsz.”
Robert Jackson Bennett neve nem ismeretlen a magyar fantasy olvasók számára, az Isteni városok trilógia után most az Alapítók-trilógiával nyitott meg számunkra egy új világot.
A jelen társadalmi rendszer egy letűnt, erős, mágiatudományban gazdag kultúra morzsáiból építette fel magát. Az ősi varázstárgyak ritkaságszámba mennek és sokan ölni is képesek értük. A társadalom peremén élő Sancia, különleges képességének köszönhetően kiváló tolvaj, addig nem is hívja fel magára a figyelmet, amíg hozzá nem kerül Klef, az ősi varázskulcs, minden ajtók nyitja. Klefnek pedig nem csak személyisége és véleménye, de olyan hatalma is van, ami rossz kezekben a civilizáció pusztulását is okozhatja. De varázstárgy ide vagy oda, egyedül senki nem veheti fel a harcot a Gonosszal, meg kell találnia a megfelelő társakat a harchoz.
A trilógia első része nem csak a szkriptelés alapjainak megismertetését tűzte ki célul, de arra is remekül rávilágít, hogy a szereplők csak a mágiatudomány felszínét kapargatják, miközben a város csatatérré változik körülöttük.
A mágia abból a szempontból is rendhagyó, hogy mindjárt az elején a működés ismertetése mellett […] annak kijátszása is megy, együtt fejlődik a kettő.
J. T. Greathouse: A Napkirály Keze
Delta Vision, fordította: Ézsiás Anikó
“Az örökségem egy eszköz, ami biztosítani fogja előkelő helyemet és visszaállítja a családom tekintélyét. És mindezek tetejébe, emlékeztem arra a mennydörgésként belém sújtó megérzésre a világ mintázata kapcsán, amit akkor éreztem, amikor nagyanyám csettintett az ujjával és lángot lobbantott.”
Wen Gyertyán született mágikus tehetség, aki rokonai révén a boszorkányok ősi paktumához és az elnyomó birodalom mágikus kánonjához is kapcsolódik. Két világ ütközőpontján találja magát, amelyek az évek múlásával egyre erősebben követelik, hogy végérvényesen válasszon oldalt. Aki pedig isteneitől a Bolond Korcs nevet kapja, az egyszerű és könnyű helyzetekre ritkán számíthat.
A Paktum és Kánon sorozat nyitókötete tipikus felnövéstörténet, ahol a főszereplőt a tanonc évektől kezdve kísérjük az első fiatalkori hibáin és sikerein keresztül, miközben személyesége formálódik, érettebbé válik. Ígéretes kezdet és időközben már a sorozat második része is olvasható magyarul.
…egyszerre kapunk személyes fejlődés- és karriertörténetet, meg egy világot, ami a megmentőre vár. Egyéni és epikus nagy kaland is lesz belőle.
Chelsea Abdullah: Csillagportolvaj
Hitel Kiadó, fordította: Berki Éva
“Az egyetlen különbség a hős és a gyáva között, hogy az egyik leküzdi a félelmét és harcol, míg a másik megadja magát neki, és elmenekül.”
A világot emberek és dzsinnek lakják, generációk óta ellenségekként. Dzsinnvadászok járják a birodalmat, a varázslények vére felbecsülhetetlen érték. Egy lehetetlen páros, egy ember leány és egy dzsinn nemcsak szövetségesként, de barátként és mágiavadászként is együtt boldogulnak a mindennapokban. Felhívják magukra a királyi család figyelmét, akik olyan küldetésre “invitálják” őket, amely minden titkukat napvilágra hozhatja.
A történet a klasszikus fantasyk kitaposott útján lépked. Az utazás mindig több, mint amit elsőre gondolnak a szereplők és az olvasó lát. Az Ezeregyéjszaka meséinek hangulatát idéző és abból merítő trilógia nyitókötete ígéretes kezdésnek is bizonyult.
Emberek és dzsinnek élnek a sivatagi királyságban, de nem egymással szövetségben, hiszen a dzsinnek véréből élet és bőség fakad, mágia forrása a dzsinnek népe az egyes mágikus tárgyak tőlük származnak vagy olykor belőlük.
Szintén sorozatnyitóként érkezett az Ambremer titkai, amely egy könnyedebb, nyomozós történet. Kezdő fantasy-olvasóknak ideális választás lehet.
Pierre Pevel: Ambremer titkai
Chameleon Comix, fordította: Nagy Krisztián
“…százéves, sokat látott hölgyek cseverésznek a járókelőkkel, egyszarvúak rúgkapálnak a Buttes-Chaumont parkban, a Tündérek Királynője pedig Rolls-Royce Silver Ghosttal érkezik az Operába. Adjanak mindehhez sötét összeesküvéseket, pár őrült tudóst, két-három ártó szándékú feketemágust és az ezekkel szembeszálló, mágusokból álló úriklubot. Képzeljék el mindezt, és máris lehet némi fogalmuk arról, hogy mégis milyen lehet a Csodák Párizsa…”
A 20. század elejének, mágiával átitatott Párizsában járunk, ahol furcsa bűnesetek történnek. Felkérik Louist, az Azúr Mágusrend tagját, hogy járjon e rejtélyek végére. Az egyszerűnek tűnő feladat pillanatok alatt szövevényesebb események közepébe sodorja nyomozónkat, miközben örömére és bánatára, bekopog hozzá Isabel, aki legalább annyi fejfájást jelent, mint segítséget.
Könnyen olvasható, klasszikusokat idéző történet, amelynek erőssége maguk a szereplők és a köztük zajló interakciók, szórakoztató párbeszédek. Pihentető olvasmány egy nehéz nap végén. Akik nem szívesen vágnak bele sorozatok olvasásába, azoknak jó hír, hogy bár az utolsó fejezet előkészíti a folytatást, de a nyomozás tekintetében lezárt, kerek történet, önállóan is olvasható.
Az író konkrétan kézen fogott, elmondta, hogy hova megyünk, mit csinálunk, és utána belevetettük magunkat a történetbe.
2024-ben izgalmas folytatások érkeztek, amelyek közül az Izzó csillag, a Holtbirodalom, A sötétségbe fojtott világ és a Holdbanya, Pókkirály című köteteket válogattuk be az ajánlónkba. Az Izzó csillag bármely, a politikai machinációkat kedvelő olvasónak ideális választás lehet, a többi könyvet azonban az erőszakban gazdag jelenetek, illetve a nyers és nem ritkán vulgáris nyelvezet miatt elsősorban csak felnőtteknek ajánljuk.
Jay Kristoff: Empire of the Damned – Holtbirodalom
Könyvmolyképző, fordította: Benkő Ferenc
“Csak az fél igazán a haláltól, aki örökké él.”
Aki most találkozik először ezzel a sorozattal, annak javasoljuk a 2023-as ajánlót, amelyben az első kötetről írtunk. Jay Kristoff visszakanyarodik a vámpírirodalom alapjaihoz: levetve ezen lények romantizálását, a vámpírok vadászok, prédájuk az ember és ennek megfelelően sötét világot teremt, ahol a túlélés kevesek kiváltsága vagy szerencséje. A világ megszabadítását a gonosztól a Grál megtalálása és egy jóslat beteljesülése jelentheti.
Ölni, futni, ölni, futni nem lehet a végtelenségig a halhatatlanok elől. Gabriel de León, az utolsó ezüstszent tovább meséli a saját és a Grál történetét, amelyet kivégzése előtt a vámpírok krónikása lejegyezni kíván. Közelebb kerültünk a vámpír udvarokhoz, mint azt bármely egészséges ember kívánná magának.
Amikor úgy gondoljuk, hogy a kegyetlenkedést már nem lehet fokozni, Kristoff bebizonyítja, hogy ez csak fantázia kérdése, és meg kell hagyni, ötletei vannak bőven. Még mindig egy erős, sötét és nyers történet.
Az Empire of the Damned egy remekül megalkotott második rész, amely professzionálisan fedi fel a Vámpírbirodalomból kimaradt információkat. Az összes homályos részletről kiváló időzítéssel rántja le a leplet, ennek köszönhetően szinte az összes vallási és történelmi talány megoldódik. Az egyik ilyen a vámpírok és a vérvonalak keletkezése, aminek köszönhetően úgy érezhetjük olvasás közben, hogy a kirakós minden hiányzó eleme a helyére kerül.
Rebecca Roanhorse: Fevered Star – Izzó csillag
Könyvmolyképző, fordította: Tóth Katalin
“Mindannyian izzó csillagok vagyunk – szólalt meg Denaochi olyan hangon, mint egy prédikátor. – Egy darabig itt vagyunk, tele reményteli ígérettel, de aztán elégünk.”
Rebecca Roanhorse “Föld és Ég között” trilógiájának második kötetét legalább annyira szerette a zsűri, mint előzményét, a 2023-as Fekete Napot. A dél-amerikai indián kultúrából építkező regény az előző kötet szerves folytatása: a több évszázados status quo felborulása mindenkit helyezkedésre késztet.
Rebecca Roanhorse az indián kultúrából meríti nálunk is megjelent történeteit, ami kifejezetten színesíti a fantasy irodalmat. Jelenlegi információink szerint sajnos a trilógia zárókötete nem fog megjelenni magyarul, de ettől függetlenül így is ajánljuk elolvasásra azoknak a fantasy kedvelőknek, akik szeretik az erős politikai és vallási szálakkal átszőtt cselekményt.
Főleg annak az ábrázolásával adott nekem sokat, ahogyan az emberek mindenféle szokás, hit és kultúra mögött ugyanabból az anyagból vannak, sőt, még istenálarcok mögött is.
Marlon James: Holdbanya, Pókkirály
Alexandra kiadó, fordította: Babits Péter
“Nézd csak a lányt, ahogy felveszi a halott anyja nevét, százhetven és még hét esztendővel ezelőtt. Százhetvenszer és még hétszer fordult a világ, ez a hatalmas tök a nap körül. Sogolon.”
A Fekete leopárd, vörös farkas története után most megismerhetjük Sogolon, a Holdbanya történetét a kezdetektől, amelynek második felében az első rész eseményei is visszaköszönnek. A folytatás semmit nem veszített az első rész hangulatából, továbbra is kifejezetten kegyetlen és nyers, nem riad vissza a mentális és fizikai bántalmazástól sem. Akik szeretnének ismét alámerülni egy – az afrikai legenda- és mondavilágra építő, – grimdark történetben, itt a remek alkalom. A történet első fele az első rész ismerete nélkül is olvasható, aki szeretne próbaképp belekóstolni a hangulatába.
A regény egy nő története, aki hosszú élete során számos szerepet játszik el a menekülő gyermektől a családanyán, majd a rejtélyes bosszúállón át a megkeseredett vénasszonyig.
Shelley Parker-Chan: A sötétségbe fojtott világ
Agave Könyvek, fordította: Sárpátki Ádám
“A világ igazságtalan és szenvedéssel teli. Ezt előbb-utóbb mindenkinek meg kell tanulnia.”
A lány, akinek sorsa a semmilét, az előző kötetben átvette halott fiútestvére, Csu Csungpa személyazonosságát, a duológia második részében pedig nem mást, mint a császári trónt célozza meg. Trónkövetelőből több is akad, akik nem is különböznek annyira: a társadalom szemében mind lenézettek, és egyre közelebb kerülve a hatalomhoz érzéketlenné és kegyetlenebbé válnak. Meddig képes az ember elmenni az álmai beteljesítéséhez és az vajon megéri-e?
Ez a rész sötétebb és erőszakosabb, mint A nappá vált lány, így egyáltalán nem könnyű olvasmány. Elsősorban azoknak a történelmi fantasy olvasóknak ajánljuk, akik nem rettennek vissza a szexualitás sokszínűségének ábrázolásától sem.
Csu Csungpa a bizonyítéka annak, hogy teljesen mindegy, hogy minek születsz. Nem ez határozza meg a sorsod.
Végül, de nem utolsó sorban következzen egy trilógia második és harmadik része. Az első részről a 2023-as ajánlónkban számoltunk be.
Benyák Zoltán: Egy forrongó nyár emlékezete és Egy nehéz tél emlékezete
Fumax Kiadó
“Elértünk hát a világ szélére, ahonnan már csak visszafordulni lehet.”
A második rész erős nyitánnyal indul, és megadja az alaphangot, hogy mire is számíthatunk a trilógia folytatásában, egészen a lezárásig. Az első rész látszólag összefüggéstelen eseményei minden látható szabályosság és minta nélkül folytatódnak, de mindez csak előkészítése annak a káosznak, amely a a szereplőkre vár. A kötetek során nem csak múltjukba és motivációikba nyerünk betekintést, hanem az emberi lélek sötét bugyraiba és magasságaiba is.
Benyák Zoltán kiválóan ért hozzá, hogy zavarba hozza az olvasót, ahogy a szereplőit átvezeti az életük buktatóin, megkínzatva, meggyötörve, időnként pedig a szerencse tenyerén hordozva. Ahol a Rossz fájdalmas igazságot fogalmaz meg, és ahol a Jónak egyetlen fegyvere az örök remény.
Micsoda finálé! Csodás lezárása volt ez a könyv a Requiem trilógiának.
Ezek a kötetek kerültek hát fel 2024-es fantasy ajánlónkba, reméljük, minden kezdő és veterán fantasy olvasó megtalálja benne a kedvére valót. A 2024-es év legjobb sci-fi könyveiről itt írtunk. Jó olvasást és szórakozást kívánunk!
SFF Vektor 