A 2022-es év egyszerre volt bőséges és mégis kissé szűkös a science fiction megjelenések terén: szép számban jelentek meg új kötetek a zsánerben, de nem éreztük azt a témabeli változatosságot, ugyanakkor egyenletesen magas színvonalat, ami 2021-et jellemezte. Végül 37 regény felelt meg a jelölés feltételeinek és került fel az SFF Vektor sci-fi jelöltlistájára. Ebből a kínálatból a zsűri hét könyvet talált kiemelésre méltónak, amit az itt következő ajánlóban, tematikusan elrendezve mutatunk be. Kezdjük rögtön a zsűri kedvencével 2022-ben:
Az Év Science Fiction Könyve
Simon Jimenez: Elveszett madarak
Agave Könyvek, Fordította: Sárpátki Ádám
“Olyan korban élünk, amikor a hajók bele tudnak siklani az univerzum átlátszatatlan hajtásaiba, majd elvitorláznak az idő peremét megülő hullámokon. Elő tudunk állítani izomszövetet, és a szálakat új végtagokká csévézhetjük. Egész kontinenseket törhetünk darabokra egyetlen YonSef robbanószerkezettel. Az élet megváltozott, de az értelmetlen kegyetlenségre való képességünk nem.”
Az Elveszett madarak jól szemlélteti, hogy ebben az évnek a karakterközpontú, érzelmekre és egyéni utakra koncentráló művek emelkedtek ki a mezőnyből: ez a regény is az erős, szokatlan, vagy éppen, hogy mérgező emberi kapcsolódásokra, beilleszkedésre és feldolgozásra, egyén és közösség kapcsolatára fókuszál. A bemutatott keretvilág, legyen bármilyen kidolgozott és hangulatteremtő, végeredményben tabló marad a szereplők sorsának, motivációik megértésének hátteréül.
A történet világának két pólusában Fumiko Nakajima áll, az emberiség új otthonául szolgáló űrállomások hálózatának tervezője, míg a másik pólusában Nia Imani, egy kis teherhajó kapitánya, apró fogaskerék a grandiózus szerkezetben. Kettejük sorsa mégis összefonódik egy magányos, néma fiú titokzatos felbukkanásakor, akinek különleges képességei alapjaiban forgatják fel az ismert fizikai világot. Hőseink a maguk módján meg akarják oltalmazni védencüket ebben az olvasó számára nagyon is ismerős, kizsákmányolásra és gazdasági érdekekre épülő rideg világban; kérdés, hogy a szeretet ereje elégnek bizonyul-e az arctalan, globális láncreakciók megállításához.
Simon Jimenez könyvében az a különleges, hogy tudatosan épít jól felismerhető, klasszikus science fiction elődökre és hagyományokra, ugyanakkor határozottan szépirodalmi gondolkodás, szerkezet és stílus jellemzi a művét.
Vászonvitorlás, mechanikus űrhajók röpködnek egy idegen dimenzió áramlatain, kitárt szárnyú madarakat formázó, gigászi űrállomások között, és ez még messze nem a legmeghökkentőbb, amivel találkozhatunk a történet folyamán.
Noro értékelése a Molyon
Ejj, milyen csodás filmet tudna ebből forgatni az Interstellar rendezője!
pat értékelése a Molyon
Az ajánló további könyvei
Mit ajánlunk még az Év Könyve mellett?
Az itt következőkben bemutatjuk azokat a 2022-ben magyarul megjelent sci-fi regényeket, amiket a zsűri szintén kiemelkedőnek talált, és ezért szívesen ajánlja a fantasztikus irodalom kezdő felfedezőinek és régi rajongóinak egyaránt.
Érdekes képet mutat a kiválasztott könyvek összetétele. Úgy éreztük, 2022 nem a nagy ívű űroperák éve volt, sokkal több történet fordult a személyes, belső utak felé. Ezt a tendenciát már az Év Könyve is remekül példázza, de általában is jól tükröződik a válogatásunkban szereplő tételek. A sort azonban két olyan regénnyel nyitjuk, amelyek leginkább megfelelnek a klasszikus olvasói elvárásoknak.
Adrian Tchaikovsky: A Föld szilánkjai
Fumax Kiadó, Fordította: Habony Gábor
Adrian Tchaikovsky örök kedvencünk, regényei rendszerint helyet kapnak az ajánlóinkban, és Év Könyvének is választottuk már egy korábbi művét. A Föld szilánkjai c. regénye sorozatnyitó kötet, és a kiadó ígérete szerint hamarosan érkeznek magyar fordításban a Végső architektúra következői részei is. Akárcsak Jimenez regényében, ebben is egy űrhajó legénységével utazunk, egyik kalamajkából a másikba keveredve, de Tchaikovsky léptéke természetesen ismét űroperai, amely bővelkedik fajokban és kultúrákban egyaránt. Ez az űr azonban, legalábbis annak benépesült szeglete, mintha kissé csóróbb lenne az átlagosnál. A szedett-vedett kolóniákat egy közös, rémületes ellenségkép kapja valamennyire össze, de az összefogás hatékonyságát alaposan megkérdőjelezik a művészien kibelezett bolygók sorozatai.
Aki pókok vagy polipok rendhagyó evolúciójára számít, ezúttal talán csalódni fog, aki viszont kedveli a szerző kikacsingatásait a horror műfaja felé, az ebben a trilógiában is talál majd egy kis kedvére való borzongást.
Tchaikovsky most is villogtatja a – szerintem – zseniális világépítői képességeit, de nem kell aggódniuk azoknak sem, akik inkább a cselekményre esküsznek.
Bori_L értékelése a Molyon
Jaroslav Kalfař: A bohémiai űrhajós
Könyvmolyképző Kiadó, Fordította: Gyurkovics Máté
“Van könyv, amiben apád a hős. Van könyv, amiben szörnyeteg. A legjobb annak, akiről nem írnak könyveket.”
Nehéz eldönteni, hogy egy “első kapcsolatfelvétel” témájú robinzonádot, vagy egy történelmi traumákat feldolgozó családregényt tartunk a kezünkben, de Jaroslav Kalfař könyve minkét megközelítésben megállja a helyét. Jakub Procházka magányos, hősies küldetésre indul a Naprendszer belseje felé, utazása jelentős részét, ha képletesen is, mégis a Földön tölti, mégpedig emlékei, szorongásai feldolgozásával. Kibontakozik előttünk családja, majd szerelme története, egy az apja bűneinek súlyával küszködő, kétségbeesett férfi lelkivilága. Jakubnak ugyanakkor küldetése veszélyeivel is szembe kell néznie, úticélja váratlan és ismeretlen kihívásokat tartogat.
Remek olvasmány önmagában is, és üdítő színfolt a sok angolszász sci-fi között a sok hasonlóságával, de mégis jellegzetes kelet-európaiságával.
Nuwiel értékelése a Molyon
Üdítő újdonság, hogy ebben az ajánlóban túlsúlyba kerülhettek a nem-angolszász könyvek. Ráadásul két magyar szerző is helyet kapott a kiemelések között. Pontosabban két magyar szerző és két új Magyarország. Kvázi kötelező olvasmányok következnek:
Kondor Vilmos: Második magyar köztársaság
Open Books Kiadó
“– Errefelé a twisttel senki sem viccel – feleltem, de angolul pocsékul hangzott.”
Kondor Vilmos neve ismerősen csenghet a történelmi krimik kedvelői körében. Ebben a regényében azonban egy alternatív Budapestre csöppenünk, egy olyan Magyarországra, ahol nincsenek se nyilasok, se kommunisták, a történelemből ismert nevek névtáblái pedig végül egészen más íróasztalokon landoltak. Sokak szerint a világépítés szórakoztató eredetisége miatt már önmagában megéri elolvasni ezt a könyvet, hiszen ki ne akarna egy olyan világban kalandozni, ahol 1966-ban már majdnem kész a 4-es metró és a városban koncertezik a Beatles? Ugyanakkor a fokozatos adagolt rejtélyekkel és megoldásokkal a Második magyar köztársaság bűnügyi regényként is kiválóan működik, igazi szerelemgyereke lett ez a történet két zsáner szerencsés találkozásának.
A Második magyar köztársaság abszolút megáll a lábán krimiként és alternatív történelemként is, utóbbival remek hátteret építve az előbbi mögé.
ViraMors értékelése a Molyon
Tolnai Panka: Elzárkózás
Delta Vision Kiadó
“Szomorúság, tehetetlenség, reményvesztettség és düh töltötte meg a levegőt. Új-Magyarország elixírje.”
A nem is túl távoli jövőben Európa lassan talpra áll, összeszedi magát abban a bizonyos utolsó előtti pillanatban. De van egy kis hely a közepén, amely az elzárkózást, a saját utat és saját megoldásokat választja: Magyarország. Ide nyer bebocsátást sok év hírzárlat után egy újságíró, aki a politikai szelek gyors fordulata miatt fiatalkorában a falon kívül ragadt, így reményekkel telve tesz eleget a felkérésnek, hogy tudósítsa a világot egy boldog, utópisztikus államról, amely valódi alternatívát kínál polgárainak.
Ha ezen a ponton kétségek merültek fel az olvasóban, az nem véletlen. Hősünk, elfogultsága okán, kissé lassabban kapcsol, de a történet bonyolódásával “nyugati” bámészkodóból partizán akcióhőssé avanzsál. Érdekes és félelmetesen aktuális kérdéseket vet fel a regény, ugyanakkor nem elégszik meg az egyszerű válaszokkal sem.
Az Elzárkózás egy klímaszorongós rögmagyardiktatúra a jövőből, de igazán szépen felépítve, lassan adagolva, mindvégig izgalmas cselekménnyel, remek tablóképekkel.
Oriente értékelése a Goodreadsen
Végül következzen két olyan regény, amelyek a miénktől nem is annyira különböző világokban játszódnak, de néhány különleges vonásuk mégis a fantasztikumba emeli őket.
Robert J. Sawyer: Kvantuméj
Metropolis Media Kiadó, Fordította: Tamás Dénes
“a világ már attól is jobb hely lenne, ha mindenki gondolkodna”
Pszichológia és kvantumelmélet találkozik ebben a thrillerben, ahol – a tudományos-fantasztikus irodalom jól ismert kliséit követve – tudósok próbálják megmenteni a világot az összeomlástól, jelen esetben a nagyhatalmi döntéseket hozó pszichopata politikusoktól. Egy ponton azonban jogosan felmerülhet az olvasóban, hogy talán épp a megmentőktől kellene megmenteni mindenki mást.
Egy kanadai professzort érdekfeszítő kalandjait követhetjük nyomon, ahogy az életét és pályafutását beárnyékoló rejtélyeket igyekszik kinyomozni, miközben kibontakozik előttünk egy erősen megkérdőjelezhető, de mindenképpen elgondolkodtató elmélet. Eszerint az emberiség a tudatot meghatározó kvantumállapotoknak megfelelően három nagy csoportba osztható; ez a kvantumállapot a születéssel elrendeltetett és a csoportok aránya is állandó. Vagy mégis hatalmunkban áll változtatni ezen a közös jó érdekében? Egyáltalán hatalmunkban áll dönteni bármi felett is, vagy a tudattípusunk börtöne határozza meg a döntéseinket is? Akik szeretnek ilyen kérdéseken töprengeni, egészen biztosan szeretni fogják ezt a könyvet.
Egy tárgyalótermi trauma után Jim rádöbben, hogy fél év kiesett az életéből, az onnan származó emlékei hamisak. Mi áll az eset hátterében? Lehet ennek köze a tudat három kvantumállapotához? Ahogy egyre jobban elmerül a professzor a múltja kutatásában, olyan felfedezéseket tesz, amik nem csak az ő, de az emberiség sorsát is gyökeresen megváltoztathatják.
_BenGa értékelése a Molyon
Hanya Yanagihara: A paradicsomba
Jelenkor Kiadó, Fordította: Greskovits Endre
“És aznap százféleképpen dönthet, olyan sokszor, hogy a számát sem tudja, olyan sokszor, hogy észre sem veszi, mit csinál, és minden döntéssel bizonyítja a jelenlétét, a helyét a világban.”
A nagy ívet felölelő regény hangsúlyosan három részre oszlik, egy-egy évszázad választja el őket időben – mintha három alig összefüggő történetet venne kezébe az olvasó. Az egyes részek ritmusa, dinamikája is nagyon különböző, mégis összefűzi őket valami sajátos hasonlóság a szereplők helyzete és az őket mozgató motivációk között.
A három történetszál valójában két alternatív történelem és egy disztópia, amelyek más-más korban, de hasonló empátiával és érzékenységgel közelíti meg a születésből, származásból, a szexuális és társadalmi identitásból fakadó kötelékeket és a szabadság utáni vágyat. A ráérős történetmesélés, a kidolgozott karakterek kedvelőinek ajánljuk ezt a monstruózus és igazán különleges kötetet.
A The Guardian szerint a regény “korunk és a kor rögeszméinek, szorongásainak szimbóluma”, és ehhez nem tudok mit hozzáfűzni, ennyi. Láttunk már ilyet, de az eszközei nagyon izgalmasak.
VeronikaNy értékelése a Molyon
Reméljük, hogy ez a válogatás sokaknak segít eligazodni a legfrissebb megjelenések között a zsánerirodalmi könyvpiac kavalkádjában. A 2022-es év legjobb fantasy könyveiről itt írtunk.
Jó olvasást, maradandó élményeket kívánunk a fantasztikumban kalandozóknak!
SFF Vektor 